A legfiatalabb munkavállalók az idősebbeknél gyorsabban és energiahatékonyabban szeretnének karriert építeni, ami jelentős konfliktust szülhet egy olyan munkahelyen, ahol az idősebbek még abban szocializálódtak, hogy a vezető beosztásokhoz, kiemelt fizetésekhez, magas prémiumokhoz a diplomán kívül is le kell tenni valamit az asztalra. A Betűtészta podcast harmadik adásában Kun Bernadette pszichológussal, az ELTE kutatójával beszélgettünk arról, miben hasonlóak és miben különböznek a fiatalabb és az idősebb generációkba tartozó munkavállalók munkahelyi tapasztalatai és karrierrel kapcsolatos elvárásai.

A 45-50 éves korban nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is menetrendszerűen jelentkező kapuzárási pánikot már-már unalomig ismerjük, de mi az a kapunyitási pánik és hogyan befolyásolja a fiatalok nagybetűs életbe, és a munka világába való belépését? Hogy jönnek ki a Z generációs munkavállalók a még dolgozó boomer munkatársaikkal? Hogyan kezelik a generációk esetenként eltérő igényeit a magyar munkahelyek? Jobb helyzetben vannak-e a magyar munkaerőpiacon a Z generációs fiatal nők, mint idősebb, X generációs társaik? Jogos-e, ha a mai 40-esek „szendvicsgenerációja” csapdában érzi magát a munkaerőpiacon, mert az alig néhány évvel idősebb feletteseik a feljebb jutásukat nehezítik, viszont az utánuk jövő fiatalabb kollégáik hatékonyabban érvényesítik az érdekeiket? Megoldást jelent-e a munkaerőpiaci nehézségekre az Egyesült Államokban normaként elterjedt jobhopping, vagyis az előrejutás reményében a munkahelyek gyors és rugalmas váltogatása?

A kizsákmányoló munkahelyekkel szemben épp úgy lehet(ne) a leghatékonyabban fellépni, ha a munkavállalók – nemtől és kortól függetlenül – csoportosan, egymást támogatva lépnének fel a jogaikért. Ennek ellenére az alkalmazottak sokszor a vezetőik igényeit követve, egymással versengve igyekeznek előrébb jutni. Bár a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben bekerült legfiatalabb generáció „nem azért él, hogy dolgozzon, hanem azért dolgozik, hogy éljen”, Kun Bernadette szerint nehézséget jelent, ha egy fiatal munkavállaló egyszerre szeretne önmegvalósítani, fényes karriert építeni, és mellette minden mást megélni a magánéletben. Karriert ugyanis elég nehezen lehet úgy építeni, hogy közben a munkavállaló kínosan ügyel arra, hogy egy perccel se dolgozzon többet a szükségesnél.

Az igények hatékonyabb kommunikálása és a munka és magánélet egyensúlyának a megőrzésére való törekvés mégsem garantálja, hogy a fiatalabbak megmeneküljenek a kiégéstől. Sőt, miközben az idősebb munkavállalók csak a kapuzárási pánik környékén, 20-30 év munka után érzik úgy, hogy kiégtek, manapság a 20-as, 30-as munkavállalók körében sem ritka, hogy kiégésre panaszkodnak. Szakértőnk szerint ebben van ugyan szerepe annak, hogy a technológiai fejlődés végképp rányomta a pecsétjét a munka és a magánélet egyensúlyának az eltolódására, de a legfőbb oka az, hogy az mai 50-esek által felnevelt nemzedék épp a neveltetése során szokott hozzá ahhoz, hogy van létjogosultsága az igényeinek és nem is szükséges véka alá rejtenie azokat.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Kapcsolódó tartalmak a Qubiten:

Friss uniós statisztikák: Sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk

Szabó Attila gazdaság 2023. augusztus 2.

Tíz beszédes grafikon, ami megmutatja Magyarország helyét Európában. Innen szép nyerni.

A magyarok pincérnek állnak Ausztriában, közben a kormány Mongóliából hozza a hiányzó munkaerőt

Kende Ágnes tudomány 2023. május 31.

A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.

Így nem védte a proletárdiktatúra a dolgozó népet

Balázs Zsuzsanna tudomány 2023. január 28.

Miközben a propaganda a munkások érdekvédelmétől volt hangos, Magyarországon a 20. században nemcsak a nyugati, hanem a szocialista országokhoz képest is semmibe vették a munka és a szabadidő egyensúlyát, és erről archív felvételek sora tanúskodik.

Jól hangzik a négynapos munkahét, de meg kell fizetni az árát

Kende Ágnes gazdaság 2023. december 4.

Szinte lehetetlen megmondani, hogy van-e értelme Magyarországon a négynapos munkahétnek, mert az emberek olyan sokféle formában dolgoznak, hogy emiatt a munkaidő-csökkentésnek is ezer formája lehetséges. De akármelyik variációt is nézzük, arra ne számítsunk, hogy kevesebb munkáért ugyanannyi marad a bérünk.

Íme a világ legunalmasabbnak tartott munkái

Qubit.hu tudomány 2022. március 21.

Könyvelés? Takarítás? Banki ügyintézés? Brit kutatók több mint ötszáz embert kérdeztek. Szavazz te is!

Felvegyem-e a főnökömnek a telefont, ha hétvégén keres?

CEU Határtalan tudás podcast 2024. február 15.

A magyar felnőtt lakosság hány százaléka lehet munkafüggő? Vannak-e ennek fizikai tünetei? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kun Bernadette pszichológust, azt ELTE PPK tanszékvezetőjét faggattuk a munkafüggőség természetéről.