Egymást okolják a nehézségeikért, pedig a munkával minden generációnak meggyűlik a maga baja
A legfiatalabb munkavállalók az idősebbeknél gyorsabban és energiahatékonyabban szeretnének karriert építeni, ami jelentős konfliktust szülhet egy olyan munkahelyen, ahol az idősebbek még abban szocializálódtak, hogy a vezető beosztásokhoz, kiemelt fizetésekhez, magas prémiumokhoz a diplomán kívül is le kell tenni valamit az asztalra. A Betűtészta podcast harmadik adásában Kun Bernadette pszichológussal, az ELTE kutatójával beszélgettünk arról, miben hasonlóak és miben különböznek a fiatalabb és az idősebb generációkba tartozó munkavállalók munkahelyi tapasztalatai és karrierrel kapcsolatos elvárásai.
A 45-50 éves korban nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is menetrendszerűen jelentkező kapuzárási pánikot már-már unalomig ismerjük, de mi az a kapunyitási pánik és hogyan befolyásolja a fiatalok nagybetűs életbe, és a munka világába való belépését? Hogy jönnek ki a Z generációs munkavállalók a még dolgozó boomer munkatársaikkal? Hogyan kezelik a generációk esetenként eltérő igényeit a magyar munkahelyek? Jobb helyzetben vannak-e a magyar munkaerőpiacon a Z generációs fiatal nők, mint idősebb, X generációs társaik? Jogos-e, ha a mai 40-esek „szendvicsgenerációja” csapdában érzi magát a munkaerőpiacon, mert az alig néhány évvel idősebb feletteseik a feljebb jutásukat nehezítik, viszont az utánuk jövő fiatalabb kollégáik hatékonyabban érvényesítik az érdekeiket? Megoldást jelent-e a munkaerőpiaci nehézségekre az Egyesült Államokban normaként elterjedt jobhopping, vagyis az előrejutás reményében a munkahelyek gyors és rugalmas váltogatása?
A kizsákmányoló munkahelyekkel szemben épp úgy lehet(ne) a leghatékonyabban fellépni, ha a munkavállalók – nemtől és kortól függetlenül – csoportosan, egymást támogatva lépnének fel a jogaikért. Ennek ellenére az alkalmazottak sokszor a vezetőik igényeit követve, egymással versengve igyekeznek előrébb jutni. Bár a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben bekerült legfiatalabb generáció „nem azért él, hogy dolgozzon, hanem azért dolgozik, hogy éljen”, Kun Bernadette szerint nehézséget jelent, ha egy fiatal munkavállaló egyszerre szeretne önmegvalósítani, fényes karriert építeni, és mellette minden mást megélni a magánéletben. Karriert ugyanis elég nehezen lehet úgy építeni, hogy közben a munkavállaló kínosan ügyel arra, hogy egy perccel se dolgozzon többet a szükségesnél.
Az igények hatékonyabb kommunikálása és a munka és magánélet egyensúlyának a megőrzésére való törekvés mégsem garantálja, hogy a fiatalabbak megmeneküljenek a kiégéstől. Sőt, miközben az idősebb munkavállalók csak a kapuzárási pánik környékén, 20-30 év munka után érzik úgy, hogy kiégtek, manapság a 20-as, 30-as munkavállalók körében sem ritka, hogy kiégésre panaszkodnak. Szakértőnk szerint ebben van ugyan szerepe annak, hogy a technológiai fejlődés végképp rányomta a pecsétjét a munka és a magánélet egyensúlyának az eltolódására, de a legfőbb oka az, hogy az mai 50-esek által felnevelt nemzedék épp a neveltetése során szokott hozzá ahhoz, hogy van létjogosultsága az igényeinek és nem is szükséges véka alá rejtenie azokat.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Kapcsolódó tartalmak a Qubiten: