A szolárium nem más, mint pénzért vett daganat
Túl vagyunk már két hőhullámon az idei nyáron, de az augusztus sem tartogat lehűlést, a nyaralószezon pedig még csak most kezdődik igazán. Miközben sokakon már jól látható jelei vannak, hogy már legalább egy hosszú hétvégét eltöltöttek a Balaton-parton, Európa számos országában még csak most pakolnak a tengerparti nyaralásra készülők, és Magyarországon is egyre gyakoribb az augusztusra időzített vakáció..
Nem volt ez mindig így. Az 1920-as évekig Európa-szerte, de a tengerentúlon és a Távol-Keleten is leginkább lenézték azt, akinek a nyár végére napbarnított, bronzbarna színe lett. Ez ugyanis csak azt jelenthette, hogy a napjait azzal tölti, hogy a szabadban dolgozik, vagyis a legnagyobb valószínűséggel a szó legklasszikusabb értelmében vett paraszt. Aztán jött Coco Chanel, aki nemcsak hogy csúnyán leégett egy hajóúton, de ennek hetekig tartó nyomait,a kellemetlen pírt és a néhány árnyalattal sötétebb bőrszínt is kénytelen volt magán viselni. Legújabb Betűtészta-epizódunkból kiderül, hogy a divattörténeti legendárium szerint így jött divatba a barna bőr, ami sokak számára máig státuszszimbólum, a jólét és az egészség szinonimája.
Kuroli Enikő bőrpatológussal azt vitattuk meg, hogy vajon tényleg egészséges-e lebarnulni a napon. Létezik-e arany középút a D-vitamin természetes felvétele és az UV-sugárzás miatt többszörösére nőtt bőrrák-fenyegetettség között? Mennyi ideig és mikor simogat a nap nyáron? Érdemes tetőtől talpig fényvédő krémbe burkolózni? Mi az a melanóma, és miért lehet örülni a bőr egy másik daganatos elváltozásának ? A bőrrák kialakulásának a kockázatán kívül van-e bármilyen egyéb haszna a szoláriumnak, akár télen, akár nyáron?
A nagyszülők még nem kergettek minket naptejjel
Bár 40-50 évvel ezelőtt senkinek eszébe sem jutott sem magát, de még az olykor hólyagosra égő unokáit sem fényvédő krémekbe áztatni, a Nap égető sugarai ellen Kuroli szerint nagyanyáink és nagyapáink is védekeztek. Noha a szakember szerint nincs szükség arra, hogy a Napból érkező UV-sugarakkal még futólag se találkozzunk, a leégés ellen „józan paraszti ésszel”, vagyis inggel és széles karimájú kalappal is lehet védekezni. Még ha a bőrtípusokat rendbe szedő Fitzpatrick-skálát sokan nem is ismerik, azt azért mindenki be tudja lőni, hogy a bőre inkább Ed Sheeranéhez hasonlóan az 1-es, vagy Eva Longoriát idéző módon a 4-es bőrtípusba tartozik-e, innentől pedig nincs más dolga, mint használni a megfelelő – a szakember szerint patikában, de minimum drogériában vásárolandó – fényvédő krémet.
A szoláriumot Kuroli szerint be kellene tiltani, hiszen az általa kibocsátott fény a napsugárzáshoz hasonló százalékban tartalmaz UVA és UVB sugarakat, csak éppen 15 perc a csövek alatt felér egy egész szezon összes UV-sugárzásával, ezért a szakember szerint nem túlzás a szoláriumra „pénzért vásárolt daganatként” tekinteni. Ennek ellenére a szolizás népszerűsége az 1990-es évek óta töretlen, aminek meg is van az eredménye: Kuroli szerint ezzel magyarázható, hogy a 18 és 45 közötti korosztályban, elsősorban a nők körében a háromszorosára nőtt a melanómával küzdők aránya.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
