Az egekben a kávé ára, és még csak most jön a feketeleves
Ma reggelre négy dollár fölé emelkedett egy fontnyi (0,453 kg) zöld kávé árutőzsdei ára, ami előbb-utóbb érezhető lesz a reggeli kávénk árában is.
Bár nominálisan ez történelmi csúcs, ha az inflációval kiigazított árakat nézzük, volt már bőven négy dollár fölött a kávé ára. 1975 júliusában hó esett Brazília kávétermő vidékein, ami ugyan ott tél, de az elmúlt száz évben mindössze háromszor jegyeztek fel hasonlót. A „fekete fagyként” elhíresült két nap alatt másfél milliárd kávéfa pusztult el, és egy régi mondás szerint ha Brazília tüsszent, a kávé világa megfázik, mivel az ország a világ kávétermelésének közel egyharmadát adja. A kieső brazil termelés miatt egyötödével kevesebb kávé jutott a piacra, mint amennyire kereslet volt. 1977 tavaszára ez begyűrűzött az árutőzsdei árakba is, és az akkori 3,3563 dolláros ár mai értéken már közel 18 dollárt ér.
De nemcsak a brazil fagy emelte akkor az egekbe a kávé árát. A nagy exportőrök közül Angolában 1975-ben függetlenségi háború tört ki, és a portugál kávétermelő birtokosok elmenekültek. A Szelasszié császár halála utáni polgárháborúban az etióp export a felére zuhant, Kenyában egy ellenzéki vezető meggyilkolása után a kávét pakoló dokkmunkások is csatlakoztak az országos sztrájkhoz. Az ugandai exportot Idi Amin diktatúrája miatt a nagy kereskedők bojkottálták; Guatemalában a betakarítási szezon kellős közepén 7,5-es erősségű földrengés pusztított 1976. február 4-én. Nicaraguában rozsdabetegség tizedelte a kávéültetvényeket, Kolumbiában földcsuszamlások gátolták az exportot. Akkoriban a nagy kávémárkák egy hónapon belül akár kétszer is árat emeltek, és az árakkal szembesülve rengeteg rendszeres kávéivó váltott inkább teára.
Az azóta eltelt közel ötven év többi árfolyamcsúcsait a nagy exportőröket és vásárlókat tömörítő Nemzetközi Kávémegállapodás körüli kvótaviták okozták. A jelenlegi 4 dolláros ár ugyan magasnak tűnhet, de az inflációval kiigazítva sehol sincs az igazi árkrízisekhez. Most a klímaváltozással és az El Niñóval járó extrém időjárás sújtja az arabicát termelő, világelső Brazíliát és a robustát termelő Vietnámot, de a náluk jóval kevesebb kávét termelő országokat is. Főleg ez emeli az árakat, de a keresleti oldalra belépő kínaiak tömegei is felfelé hajtják az árfolyamot.
Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb kávéfogyasztó nemzetei közé: a skandinávok 7-8 kilós, de még a presszózó olaszok 6,5 kilós éves átlagfogyasztáshoz képest is elhanyagolható a magyarok alig 3 kilós éves kávéfogyasztása.
Ráadásul az elmúlt évek Európa-bajnok inflációja miatt olyan mértékben emelkedett a kávé ára is, hogy egy ideje kevesebbet iszunk belőle. A KSH adatai szerint az elmúlt három évben duplájára emelkedett a negyedkilós őrölt kávé ára, az eszpresszóért pedig hetven százalékkal kell többet fizetnünk a kávézóban.
