Hiába különítjük el az állományokat, a nagyüzemi állattartás és tenyésztés közel sem csökkenti az új, fertőző betegségek kialakulásának veszélyét. Ugyanis ez nem csak biológiai, hanem környezeti, társadalmi kérdés is.
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
Karinthy Frigyes érzékeny búcsújában a dinnyét némi rosszindulattal és teljes joggal a tökkel hozta atyafiságba, ám ő a görögre gondolt. De mi a helyzet a sárgával, a nyári szezon megosztó gyümölcsével, ami, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, valójában zöldség?
A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozását is tiltaná, az indoklás szerint az emberi egészség, a környezet és a hagyományos vidéki életforma védelme miatt.
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.
Péntek este több amerikai és kanadai gazdálkodó is arra panaszkodott, hogy az extrém, G5-ös geomágneses vihar megzavarta a traktoraik és gépeik GPS rendszereit, ami miatt le kellett állítani az ültetést a kukorica vetési szezon közepén.
A 2022-es rekordaszályra reagálva az Orbán-kabinet az ország nagy részén kivitelezhető vízvisszatartás helyett a mezőgazdasági területek alig pár százalékán megoldható hagyományos öntözés fejlesztését támogatja közpénzmilliárdokkal.
Az MIT kutatói szerint a helyi adottságokhoz igazítva használt legelők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhatnak ki a légkörből egyetlen év alatt, amennyihez az erdőknek harminc évre van szükségük.
A már javában zajló rovarapokalipszis egyik kevésbé ismert felelőse a legeltetett állatok féreghajtására is használt ivermektin.
Az ELTE kutatói szerint a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földeken alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
A szóló szőlő csak suttogott, a csengő barack elfagyott, de a kukorica és a többi gabonaféle megmentette az évet: az agrárágazat teljesítménye tavaly 6,5 százalékkal haladta meg a katasztrofális előző évit, és ez az egész magyar gazdaság teljesítményén meglátszott.
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
Magyar kutatók szerint az ökológiai restauráció az invazív fajok elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
Az orosz invázió ellen harcoló ország gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyag és a vetőmag és a műtrágya ára nő. Az ágazat vesztesége idén meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.