Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
Az agrártárca vezetője a Facebookon kommentálta az ökológiai gazdálkodás egyetemi szintű oktatásának megszűnését.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.
Három focipályányi területet borít be a montréali raktár tetején kialakított tetőüvegház, ahol gyűjtik az esővizet, és rovarokra bízzák a beporzást meg a kártevők kiirtását. Ezzel a modellel már a nagyváros lakóinak 2 százalékát képesek ellátni.
A Moonsyst kapszulája a tehén gyomrában figyel, és nemcsak a szarvasmarhák betegsége esetén riasztja a gazdát, hanem azt is előrejelzi, hogy mikor érdemes termékenyíteni, vagy hogy mikor indul meg az ellés. Az okos bendőkapszulák adatait mesterséges intelligencia elemzi.
Mezőgazdasági idénymunkásokból kevés van, a termény iránti igény pedig nő. A világjárvány fokozza az agrárrobotok iránti keresletet, nem csoda, hogy a paradicsomszedő technológiát kifejlesztő Roots AI-t most tőkésítették fel.
Hiába a klímaváltozás fenyegetése, jószerivel csak becslések állnak rendelkezésre az egyes országok és szektorok kibocsátásáról. Techcégek és nonprofit szerveztek fogtak össze a Climate TRACE létrehozásáért, jövő novemberben indulhat a mérés!
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
A hatóságok arra kérik az érintetteket, hogy még véletlenül se ültessék el a küldemények tartalmát, mert azok akár invazív fajok magjai is lehetnek, amelyek jelentősen veszélyeztethetik az amerikai flórát.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
Május közepétől a ceglédi, a tolnai, a máriapócsi és a gyöngyösi fajták palántái korlátozott mennyiségben elérhetők országszerte és négy budapesti átvételi ponton is.
Soha nem látott technikai forradalom előtt áll a mezőgazdaság. A laboratóriumban előállított, állatmentes hús megszabadít az ipari állattartás szennyétől, vegyszereitől, betegségeitől és kegyetlenségétől. A fényes jövőben a mezőgazdasági exportőrök húzzák a rövidebbet.
A sült krumpli hazájában nagy bajba került a burgonyaipar: több százezer tonna krumpli vár a sorsára a raktárakban, és a termelők nem kapnak állami segítséget.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
Az április 22-i Föld napján a mezőgazdaság és a természetvédelem hatékony együttműködését szorgalmazza az első számú magyar agrárképzési intézmény.
Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
A tej mellett tonnaszámra dobják ki a hagymát, káposztát és a babot is az Egyesült Államokban, de nem jártak jobban a tojástermelők sem. A termények felére akad csak vevő.
Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.
Az USA után Kanadában is beindult az ipari tejkiöntés, a cél az árak stabilan tartása. Közben a környezetkutatók arra figyelmeztetnek, hogy a természetes vizekbe öntött tej elveszi az oxigént a halak elől.
Az amerikai farmerek tartálykocsikból öntik ki a tejet, mert már nem tudnak mit kezdeni vele. A tejipar is megérezte az iskolák és éttermek bezárását.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
A kínai pénzből és segítséggel gyártott, illetve pályára állított távérzékelő műholdat ugyan Addisz Abebából vezérlik, de egyes szakértők szerint Peking saját céljaira is felhasználhatja az űreszközt.
A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.
A meleg hatására kevésbé pirulnak az almák, vannak olyan fajták, amelyek Spanyolországban már így sem tudtak szép piros színt felvenni. Ha tovább melegszik az idő, új almafajtákat kell kikísérletezni, vagy át kell helyezni a termelést.
Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Az enyhe telek kedveznek a melegebb éghajlatról elszármazott invazív poloskaféléknek, ami városban csak idegesítő, a mezőgazdálkodóknak azonban már pénzben mérhető kárt okoz. Az ázsiai márványospoloska az USA-ban már komoly kártevő, itthon is fel kell készülni a hatékony védekezésre. De hogyan lehet megszabadulni tőle?
A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.
Két hektáron termeszt kendert a szerbiai Óbecsén Sinkovics Ede és bátyja, Csaba. A kannabiszból a gyógyhatású CBD-olajon kívül pozdorja, kóc, beton és szigetelőanyag is készül.
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.
A kutatók az Európában már tiltott rovaritó szereket okolják a tömeges pusztulásért. A mézelő méhek számának drasztikus mértékű csökkenése világjelenség.
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
Végre nem kell mező a tehéntartáshoz, elég, ha fejlesztenek nekik egy 2,9 millió dolláros lebegő platformot, és a vízen is elvannak. A 32 kísérleti tehén krumplihéjon és zöldhulladékon él.
Az amerikai kukoricaövben saját klímát alakított ki az ott állandósult nagyüzemi növénytermesztés. A jelenség nyaranta még elviselhetetlenebbé teszi a városok időjárását.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
Az időjárási anomáliákat a mezőgazdaság is megsínyli. A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális adatsor szerint a természetes és a kultúrnövényzet sincs jó állapotban a Földön. Magyarországon szinte biztos, hogy a búza és a kukorica is alulteljesít idén.
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Az ugatásra is képes távirányítós légi szerkezetek ellen szól, hogy rossz időben nem hadra foghatók, ráadásul naponta többször lemerülnek, és szervizigényesebbek, mint a biomunkatársak.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
Az Alibaba szegénységcsökkentő programot hirdetett a kínai földművelők körében: a cég megtanítja, hogyan kell a live streaming eszközével eladni a termékeiket. Már van olyan farmer, aki havi 40 millió forintnak megfelelő összeget gyűjt így be követőitől.
Idén is összegyűltek a világ vezetői Davosban, hogy megtárgyalják, merre tart a gazdaság, mire kell ügyelnünk, mi működik, és mi nem. Donald Trump nem volt ott, Bono a U2-ból viszont szerencsére igen, és tiltakozókból sem volt hiány.
Az állattartás jóval kevésbé gyorsítja a klímaváltozást, mint azt a húsfogyasztás ellen ágálók állítják, derítette ki a Kaliforniai Egyetem állattudomány-professzora.
Nem jelent többé problémát, ha csak egy csirkecombra vagy szárnyra van szükségünk: Los Angelesben létrehozták a tollból fejlesztett csirkehúst. Miközben eszünk, az állat, amelyből a hús származik, boldogan kapirgál.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.
A problémát mindeddig a saláták sérülékenysége és különböző formája okozta. Torzsafelismerő algoritmus to the rescue!
A német Penny Marketekben és a Rewe üzletekben kis testi hibás gyümölcsöket és zöldségeket is árusítanak az év végéig, mert az idei forró nyár nehéz helyzetbe hozta a termelőket.