Egy hektárnyi föld öntözése négy-öt hektárt szárít ki, így Magyarországon a művelhető terület 93 százalékán sivatag lenne
Az egyre égetőbbé váló aszályhelyzet megoldásának kulcsa egyértelműen a tájhasználat-váltás, állítja a Vízválasztó Mozgalom.
mezőgazdaság
Már most aszály sújtja a magyar gazdákat, és egy ideig nem is várható csapadék
A kukorica tavaszi vetését hetekkel hátráltatta a hideg időjárás, most pedig már a talaj vízhiánya és a fokozódó aszály okoz fejfájást a gazdáknak.
A kormányhatározattal „vízpótlásra” átnevezett öntözés aligha állítja meg Magyarország kiszáradását
4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.
Már nemcsak a déli országokban kell erdőtüzektől tartani, hanem nálunk is
Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik az erdőtüzek szempontjából. Egy nemzetközi kutatási projekt most a kockázatcsökkentés módszereit is összegyűjtötte.
A víz hiánya összehozta, visszatérte pedig közösséggé kovácsolta a Homokhátság elszánt vízőrzőit
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk második epizódjában az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdák életét.
Az európai borok is tele vannak örök vegyi anyagokkal
A tíz európai ország 1998 előtti és 2010 utáni tételeit, köztük egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt is elemző vizsgálat riasztó eredményekre jutott.
A ramadán mentheti meg a magyar bárányexportot 2025-ben
A ragadós száj- és körömfájás miatt Olaszország ugyan nem zárta le határait, de több uniós ország ideiglenesen korlátozta az állatok áthaladását, ami miatt az árak is jelentősen visszaestek.
Évekbe telhet, mire sikerül pótolni a száj- és körömfájás miatt leölt tehénállományt
„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
Mégsem a környezeti hatások miatt térhettek át a földművelésre a vadászó-gyújtögető őseink
Bár a melegedő éghajlat és a növekvő csapadék is szerepet játszott a kb. 12 ezer éve történt átmenetben, egy friss kutatás szerint az emberek sokkal aktívabban ösztönözték a mezőgazdaság terjedését, mint eddig gondolták.
A sejttenyésztett hús betiltása nemhogy nem indokolt, hanem hosszú távon káros is
A sejttenyésztett hús a hagyományos módon előállított húsoknál egészségesebb, fenntarthatóbb, etikusabb, és kevésbé károsítja a környezetet. Az alkalmazott technológia ráadásul más területeket is forradalmasíthat. Ezt érdemes mérlegelni, amikor a magyar törvényhozók a tiltásról döntenek.
„Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!”
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
A birkákat akarták megvédeni a dingóktól, a világ egyik legnagyobb ökológiai kísérlete lett belőle
A nagy ausztráliai dingókerítés több mint 5000 kilométeren át kanyarog, állapotát kéthetente külön őrjáratok ellenőrzik, fenntartása évente 10 millió dollárt emészt fel. A juhok védelmében emelték, de amellett, hogy a jószágot védi, hatalmas léptékű ökológiai kísérlet kerekedett ki belőle.
Az egekben a kávé ára, és még csak most jön a feketeleves
Nominális értékben történelmi csúcson a zöld kávé tőzsdei ára. A négy fő ok: extrém időjárás, China, China és China.
Az EU által támogatott vízvisszatartással inkább megállítható az ország kiszáradása, mint a Homokhátság elárasztásával
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.