Egy friss kutatás szerint az egyre nehezebb mezőgazdasági gépek tömege egyre mélyebben tömöríti a talajokat, a megváltozó hidrológiai és talajélettani folyamatok pedig akár ötödével is csökkenthetik az elérhető terméshozamokat. De a degradációnak még ennél is súlyosabb következményei lehetnek.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Az évről évre folyamatosan tapasztalt csökkenés csak részben magyarázható az afrikai sertéspestissel, a pandémia miatti bizonytalanságokkal, vagy az egekbe emelkedő takarmányárakkal. Ha nem változik a trend, összeomolhat az egész ágazat.
Oroszország a világ első számú búzaexportőre, Ukrajna az ötödik. A háború következményei így egy sor olyan országot érintenek, amelyek élelmezését eddig az onnan származó gabona biztosította. Magyarország ugyan megtermeli magának a kenyérnek valót, de a szomszédban zajló események a hazai élelmiszerpiacot is negatívan befolyásolják.
A CEU Bibó István Szabadegyetemének szerdai beszélgetésén megszólaló agrárszakemberek nem vonták kétségbe a legújabb géntechnológiai eljárások létjogosultságát, de szerintük csak a komplex ökológiai megoldások lehetnek eredményesek.
Néhány évtized múlva a kávét nem Brazíliából és Vietnámból, a kesudiót pedig nem Indiából és Beninből szállítják majd a világ többi tájára. A bevételük jelentős részétől eleső érintett országokat időben el kellene kezdeni felkészíteni a sanyarú időkre.
Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
A holland nagykövetség online konferenciasorozata, a Farminar 3 december 14-én a szerves hulladék körforgásos felhasználásának gyakorlati módszerei mellett a szemétben rejlő üzleti lehetőségekkel is foglalkozik.
Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj, műholdas termésbecslés – az agrárvilág lendületes csapásokkal halad a jövő felé, derült ki a Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián.
Az E-orr kutatócsoport a rovarok szaglóreceptorainak felhasználásával dolgozott ki olyan technológiát, amely időben érzékeli egyes illékony anyagok jelenlétét, így előre figyelmeztethet például a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó lisztharmat jelenlétére.
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
Az Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági parcellákon zajló kísérletsorozatában a szántók közé ékelt fél hektáros réteket hoztak létre a Duna-Tisza közén honos növénytársulásokból. Az élőhely által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások a beporzás mellett a kártevők elleni védekezést is segíthetik.
Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.
A csirkegyárakban a kakascsibéket a nemük megállapítása után elpusztítják, gyakran úgy, hogy elevenen ledarálják őket. Németországban 2022. januártól a tojásgyárak kötelesek lesznek még embrió korukban megszabadulni az állatoktól.
Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.
Egy friss kutatás szerint évente 15900 amerikai haláláért felelős a mezőgazdaság légszennyezése, ennek nyolcvan százalékát pedig az állattartók juttatják a légkörbe. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a vidéki friss levegő sem olyan egészséges, mint sokan hiszik.
Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
Az agrártárca vezetője a Facebookon kommentálta az ökológiai gazdálkodás egyetemi szintű oktatásának megszűnését.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.
Három focipályányi területet borít be a montréali raktár tetején kialakított tetőüvegház, ahol gyűjtik az esővizet, és rovarokra bízzák a beporzást meg a kártevők kiirtását. Ezzel a modellel már a nagyváros lakóinak 2 százalékát képesek ellátni.
A Moonsyst kapszulája a tehén gyomrában figyel, és nemcsak a szarvasmarhák betegsége esetén riasztja a gazdát, hanem azt is előrejelzi, hogy mikor érdemes termékenyíteni, vagy hogy mikor indul meg az ellés. Az okos bendőkapszulák adatait mesterséges intelligencia elemzi.
Mezőgazdasági idénymunkásokból kevés van, a termény iránti igény pedig nő. A világjárvány fokozza az agrárrobotok iránti keresletet, nem csoda, hogy a paradicsomszedő technológiát kifejlesztő Roots AI-t most tőkésítették fel.
Hiába a klímaváltozás fenyegetése, jószerivel csak becslések állnak rendelkezésre az egyes országok és szektorok kibocsátásáról. Techcégek és nonprofit szerveztek fogtak össze a Climate TRACE létrehozásáért, jövő novemberben indulhat a mérés!
Az USA mezőgazdasági területein végzett terepi vizsgálatok szerint egyértelmű az összefüggés a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között.
A hatóságok arra kérik az érintetteket, hogy még véletlenül se ültessék el a küldemények tartalmát, mert azok akár invazív fajok magjai is lehetnek, amelyek jelentősen veszélyeztethetik az amerikai flórát.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
Május közepétől a ceglédi, a tolnai, a máriapócsi és a gyöngyösi fajták palántái korlátozott mennyiségben elérhetők országszerte és négy budapesti átvételi ponton is.
Soha nem látott technikai forradalom előtt áll a mezőgazdaság. A laboratóriumban előállított, állatmentes hús megszabadít az ipari állattartás szennyétől, vegyszereitől, betegségeitől és kegyetlenségétől. A fényes jövőben a mezőgazdasági exportőrök húzzák a rövidebbet.
A sült krumpli hazájában nagy bajba került a burgonyaipar: több százezer tonna krumpli vár a sorsára a raktárakban, és a termelők nem kapnak állami segítséget.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
Az április 22-i Föld napján a mezőgazdaság és a természetvédelem hatékony együttműködését szorgalmazza az első számú magyar agrárképzési intézmény.
Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
A tej mellett tonnaszámra dobják ki a hagymát, káposztát és a babot is az Egyesült Államokban, de nem jártak jobban a tojástermelők sem. A termények felére akad csak vevő.
Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.
Az USA után Kanadában is beindult az ipari tejkiöntés, a cél az árak stabilan tartása. Közben a környezetkutatók arra figyelmeztetnek, hogy a természetes vizekbe öntött tej elveszi az oxigént a halak elől.
Az amerikai farmerek tartálykocsikból öntik ki a tejet, mert már nem tudnak mit kezdeni vele. A tejipar is megérezte az iskolák és éttermek bezárását.
A BKIK szerint 1,1–1,3 millióra becsülhető a válság által veszélyeztetett munkahelyek száma, és elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban dolgozók szorulnak jelentős állami segítségre.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.