mezőgazdaság

Szilva, a méltatlanul hanyagolt csodagyümölcs

Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.

Ki bitet vet, bájtot arat

A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.

Az uborkaszezon legfényesebben ragyogó sztárja: az uborka

Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.

Kaszára, magyar!

Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.

Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét

Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.

Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait

Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.

Itt az ideje, hogy létrehozzuk a modellt, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle

A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.

Szuperaszály fenyegeti az USA nyugati államait

Egy új kutatás szerint már most megkezdődött az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb szárazsága, amely elsősorban az USA nyugati részét sújtja. A húsz éve indult folyamatra jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozás, felerősítheti annak következményeit.

Túléli a magyar mezőgazdaság a koronavírus-járványt?

Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.

Jobban élünk, mint tízezer éve?

Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.

Kínából startolt az első etióp műhold

A kínai pénzből és segítséggel gyártott, illetve pályára állított távérzékelő műholdat ugyan Addisz Abebából vezérlik, de egyes szakértők szerint Peking saját céljaira is felhasználhatja az űreszközt.

Világszerte éhínséget okozhatnak a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok

A klímaváltozással olyan légköri folyamatok válhatnak tartóssá, amelyek egyszerre több élelmiszertermelő régiót sújthatnak tartósan. Egy most megjelent tanulmány szerint az időjárási szélsőségek, elsősorban az aszály és a hőhullámok Észak-Amerikától Európán át Ázsiáig veszélyeztetik az élelmiszerellátást, elsősorban a legszegényebb térségeket ítélve éhezésre.

A WWF szerint a magyar kormány sutba dobná a környezet védelmét, hogy néhány gazda könnyebben öntözhessen

Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.

A biogazdálkodásra való teljes átállás felgyorsítaná a klímaváltozást, de ettől még ez a jövő

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?

A százéves Bálint gazda és az eltűnt vidéki művelt osztálybeliek

A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.