mezőgazdaság

Nincs mit tenni, kinyírjuk Dezsőt

A hungarikumnak nyilvánított szürkemarha és a mangalica egyáltalán nem őshonos Pannóniában. Bár Magyarországon tenyésztették ki, a göndör szőrű sertés egészen a 19. századig még csak nem is létezett, és genetikailag őshonos fajtákat szorított ki az ágazatból. A Fortepan nagyszerű képein elevenedik meg a hazai szarvasmarha- és sertéstenyésztés átalakulása.

Videóajánló: Mitől mérgezett a föld?

Erdőirtás, erózió, elsavanyodás, szikesedés, betonozás, égetés – az USA agrárminisztériuma kitűnő sorozatban mutatja be, milyen megpróbáltatások érik manapság a talajt, és néhány éve egy nagyszerű magyar dokumentumfilm és készült a témában.

Lacika, markold meg a kontrollert, és teleportálj oda a traktorhoz!

Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.

Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez

Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.

Szilva, a méltatlanul hanyagolt csodagyümölcs

Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.

Ki bitet vet, bájtot arat

A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.

Az uborkaszezon legfényesebben ragyogó sztárja: az uborka

Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.

Kaszára, magyar!

Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.

Paprikás manióka, kannibalizmus és földevés: így látják a kortárs művészek az evés jövőjét

Mi lenne, ha 2050-re a klímaváltozás miatt a paprikás manióka lépne elő nemzeti eledellé a paprikás krumpli helyett, vagy algoritmusok pingpongoznák le egymás között, milyen növényeket érdemes termeszteni? Mi lenne, ha nem a csirkéket hizlalnánk terminátorméretűre, hanem az ember zsugorodna 50 centisre? Az OFF-Biennále Menü Imaginaire című kiállításán az evés jövője került a terítékre.

Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait

Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.

Itt az ideje, hogy létrehozzuk a modellt, amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle

A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.