Jó lenne pontosan tudni, mire elég a mezőgazdasági vízkészletünk, de az előrejelzéseink nagy eltéréseket mutatnak
Svájci kutatók azon dolgoznak, hogy jobb döntéseket lehessen hozni a vízfelhasználásban.
mezőgazdaság
Ha minden így megy tovább, elkeserítő jövő vár a magyarországi agrártermelésre
Legalábbis a spanyol kutatók által CADI néven kidolgozott globális agrárökológiai modell szerint.
Globális árrobbanással, társadalmi és politikai instabilitással fenyeget az idei „szuper” El Niño
A Guardian összeállítása szerint a 2026-27-es időjárási periódus durván növeli az aszályok és áradások kockázatát, ami brutális hatással lehet az élelmiszer-ellátásra.
Az évről évre súlyosabb aszályok nem érték el az Orbán-kormányok ingerküszöbét, de a Tisza sem váltott még paradigmát a vízgazdálkodásban
Az elmúlt 16 év állami sikerpropagandája képtelen volt helyrebillenteni a súlyosan deficites magyar vízmérleget, pedig enélkül biztosan megállíthatatlan az ország teljes kiszáradása.
A NER-nek történelmi felelőssége van Magyarország kiszáradásában
Miért súlyosbodik évről évre az aszály? Hogyan mélyítette el a NER vízpolitikája és hatalmi logikája a válságot? Mit jelent a tájba integrált vízvisszatartás? A Qubit podcastjának vendégei a Vízválasztó Mozgalom alapítói, Balogh Péter és Keresztes László Lóránt.
Átfogó kutatás bizonyítja a vizes élőhelyek aszályelhárító hatását
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
Hét balatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból 2021 óta, de az új kormány kész hallgatni a szakembereke és a civilekre
Teltházas aszályfórumot rendeztek Dabason az ország elsivatagosodása ellen évek óta akciózó Zöld Gerillák, ahol megindult a párbeszéd a vízügyi és agrárszakemberek, valamint a döntéshozók között. Kiderült: radikális reformmal még van esély a totális katasztrófa elkerülésére.
Az ország szinte teljes kiszáradása kellett ahhoz, hogy az agrárkormányzat szóba álljon az évek óta paradigmaváltást sürgető vízválasztókkal
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
Kiszámolták, hogy a trópusi eső aranyat ér
A Leedsi Egyetem kutatói szerint a rendszeres esőzés évente 20 milliárd dolláros hasznot hoz Brazíliának, miközben az erdők védelmére ennek csak a töredékét költik.
Nemcsak környezetbarát, de gazdaságos is az új csodagyep
A 26 országban és több éghajlaton végzett kísérletek szerint az agyonműtrágyázott monokultúráknál jóval hatékonyabb a hat növényfajból álló keverék, ami klímaadaptációs stratégiának sem utolsó.
2021 és 2024 között háromszor sújtotta az ország területének legalább 70 százalékát aszály
Öntözés helyett a csapadékvizek helyben tartásával, a talaj vízmegtartó képességének növelésével, és a tájhasználat átalakításával alkalmazkodhat csak a mezőgazdaság, állítja a Másfélfok klímablogon csütörtökön megjelent elemzés.
A talajlakó mikroorganizmusok kollektív emlékezete segítheti az aszályok átvészelését
Kansasi kutatók feltárták a talajélet és a víztelen időszakokban mutatott növényi ellenállóképesség közötti kapcsolatot.
A kisbajcsi marhatelepen jelent meg a betegség, jó lenne feltárni, hogy került oda
Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
Facebookos konteók és miniszteri kavarások zajában sikerült legyőzni az 50 év után felbukkanó RSZKF-járványt
Mesterséges vírusról és a globális összeesküvésről szóló elméletek terjedtek, de végül a modern tudomány és járványkezelés eszközeivel sikerült felszámolni a mezőgazdaságot megbénító száj- és körömfájást Magyarországon.
Átírhatják a mezőgazdaság eredettörténetét az Üzbegisztánban feltárt 9200 éves árpaszemek
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.