A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
A nagy ausztráliai dingókerítés több mint 5000 kilométeren át kanyarog, állapotát kéthetente külön őrjáratok ellenőrzik, fenntartása évente 10 millió dollárt emészt fel. A juhok védelmében emelték, de amellett, hogy a jószágot védi, hatalmas léptékű ökológiai kísérlet kerekedett ki belőle.
Nominális értékben történelmi csúcson a zöld kávé tőzsdei ára. A négy fő ok: extrém időjárás, China, China és China.
1700 milliárd forintot költene a kormány arra, hogy a Dunából és a Tiszából kiszivattyúzott vízzel árassza el a félsivatagos Homokhátságot. Pedig létezik jobb megoldás, ráadásul az unió támogatást is ad rá.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Dunai Andrea nemrég megjelent kötete, a Lovak sorsa páratlanul részletgazdag tudományos látlelet a világégés utolsó periódusáról és annak egy különös szeletéről, a nagy becsben tartott tenyészállatok elhurcolásáról.
Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
A poszméhek a mézelő méhekkel ellentétben hajnaltól kora estig aktívak, és napi 3 ezer virágos teljesítményre képesek. A molytetvek ellen szexferomon-csapdákkal, ragadozó poloskákkal és fürkészdarazsakkal védekeznek; a növények kiszolgálását a mesterséges intelligencia segíti.
A Guardian szerint több, mint 20 nemzetközi szakértő és közel száz környezetvédelmi szervezet „fejezte ki megdöbbenését”.
A növényi alapú műhús és az állati sejtekből előállított laborhús esetenként 97-98 százalékkal csökkentené a készítéséből származó káros kibocsátásokat és a szükséges földterületet. Miközben Kína mutatná az utat, Magyarország betiltaná a laborhúst.
Persze föld is kell a fenntartható növénytermesztéshez, de egy új kutatás szerint akkor lesz az igazi a jalapeño, ha legalább 50 százalékban újrahasznosított üveghulladékban nő.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kollégái legújabb tanulmányukban azt állítják, hogy a krízisterületté váló Kárpát-medencében aligha folytatható a mostani mezőgazdálkodás.
Hiába különítjük el az állományokat, a nagyüzemi állattartás és tenyésztés közel sem csökkenti az új, fertőző betegségek kialakulásának veszélyét. Ugyanis ez nem csak biológiai, hanem környezeti, társadalmi kérdés is.
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?