Az, hogy hol élünk, befolyásolhatja a demencia kialakulásának kockázatát is
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy új tanulmány szerint a szegényebb, kevésbé fejlett környékeken élőknél nagyobb lehet a demencia kialakulásának kockázata, mint a tehetősebb területek lakóinál.
A Neurology című folyóiratban közzétett kutatás nem azt bizonyítja, hogy a hátrányos helyzetű környéken való élés a demencia oka lenne, de kapcsolatot mutat az adott környék körülményei és az agyi egészség között – ismerteti a Knowridge.
A chicagói Rush Egyetem kutatói 6781 embert vizsgáltak, akiknek átlagéletkora 72 év volt. A résztvevők négy különböző chicagói negyedben éltek, és a vizsgálat kezdetén, majd legalább hat éven át, háromévente kognitív és memóriatesztekben vettek részt. Az adott környékek fejlettségi szintjét az amerikai népszámlálási adatok alapján mérték, amelyek a jövedelmi, oktatási, foglalkoztatási adatok mellett például a fogyatékkal élők arányára vonatkozó információt is tartalmaznak.
Két és félezer résztvevőt alaposan megvizsgáltak a demencia jelei, tünetei szempontjából is. A tanulmány egyértelmű tendenciát talált: minél inkább hátrányos helyzetű egy környék, úgy nő az Alzheimer-kór aránya is a lakosság körében. A legjobb helyzetű területeken élők mintegy 11 százalékánál alakult ki demencia, míg a leghátrányosabb helyzetű városrészekben 22 százaléknál.
Egyéb tényezők, például az életkor, az iskolai végzettség és a nem figyelembevétele után is több mint kétszer akkora valószínűséggel alakult ki demencia a leghátrányosabb helyzetű városrészekben élőknél, mint a legjobb helyzetű területeken élőknél.
A kutatás vezetője Pankaja Desai szerint az eredményeik azt mutatják, hogy „a közösség, amelyben élünk, befolyásolhatja a demencia kialakulásának kockázatát. Sok korábbi tanulmány az egyéni kockázati tényezőkre összpontosít, mi azonban közösségi szinten akartuk mindezt megvizsgálni”.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a hátrányos helyzetű környéken élők memóriája és kognitív képességei mintegy 25 százalékkal gyorsabban romlottak, mint a kedvezőbb helyzetű területeken élőké.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Vizsgálja a GSK, hogy az övsömör elleni oltásuk tényleg képes-e csökkenteni a demencia kockázatát
A GSK tudományos igazgatója szerint a kutatásban az állami Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) hatalmas adatbázisát használják, ami 1,4 millió, 65-66 év közötti ember adatait tartalmazza.
A heves változókori tünetek előre jelezhetik a demencia kialakulásának veszélyét
A szélsőséges hőhullámok, az éjszakai izzadás, a változókor egyéb heves tünetei a demencia korai figyelmeztető jelei lehetnek, de nagyobb adatmennyiség kellene ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk az összefüggésekről.
A demenciát az érintettek, a hozzátartozók, de még az orvosok sem ismerik fel könnyen
A háziorvosok nincsenek felkészülve a tünetek észlelésére, ráadásul a kognitív hanyatlást évekig is el lehet rejteni, így a család is csak későn szembesül a demencia jeleivel. De lehet-e tesztelni a demenciát, mire érdemes figyelni, és hová lehet segítségért fordulni?