Az amerikai idegtudósok által létrehozott új vegyület egérkísérletekben jelentősen csökkentette, illetve megelőzte az Alzheimer-kórral járó plakkok kialakulását. Nagy kérdés, hogy sikerül-e a biztató eredményeket emberkísérletekben is reprodukálni, ez ugyanis szinte soha nem sikerül a potenciális Alzheimer-terápiák során.
A rajzot évek óta használják a demencia felismerésére, de az új kísérletben az AI 70 százalékos pontossággal és hét évvel korábban tudta kimutatni a betegséget, mint az orvosok. Az algoritmus egy 1948 óta zajló amerikai kutatás adatain tanult.
Egy indiai biomérnök csapata tervezte és gyártotta le a meglepően jól teljesítő lakossági hallókészüléket. A részletes szerelési útmutatót közzé is tették az interneten, de a bolti árusításig még hosszú az út.
Egy átfogó amerikai kutatás szerint az 1950-es években született baby boomerek jelentik az első generációt, amelynél már nem javulnak a kognitív funkciók 50 év felett az előző nemzedékekhez képest.
Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
A Monty Python második elhunyt tagja a londoni University College neurológiai intézetének adományozta a szervet, hogy a kutatók jobban megismerhessék a halálát okozó ritka betegséget.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Az emberélet hanyatló korszakában is fenntartott szociális kapcsolatok hatékonyan előzik meg a demenciát. Egy most publikált nagymintás kutatás arra is fényt derített, hogy a rokoni kapcsolattartás hatástalan, valódi prevenciót a társasági élet jelent.
Egy nagymintás, longitudinális kutatás arra jutott, hogy napi 50 gramm chili elfogyasztása több mint kétszeresére növeli a memóiraromlás kockázatát. Különösen akkor, ha az ember nincs elhízva.
Magyarországon sajnos nem dohányoznak kevesebben, de Európában és az Egyesült Államokban igen, és e trend egy friss kutatás szerint kihat a demenciára is.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.
Egyre feledékenyebbek és fáradtabbak leszünk, ahogy öregszünk. Miért történik ez, és mit lehet tenni ellene? Egy februári konferencián két biztató egérkísérletről számoltak be amerikai és kanadai kutatók.
Kutatások szerint a zene sokoldalúan javíthat az időskori hanyatlással küzdők szellemi állapotán és közérzetén. Az Egyesült Királyságban ezt figyelembe véve szeretnék gyökeresen megváltoztatni a demencia kezelését.
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.