850 ezer ember genetikai adatait, alvási szokásait és hangulatzavarait vizsgálta egy amerikai kutatás. Minden egyes órával, amivel a bagoly típusok előrébb hozzák a lefekvés időpontját, negyedével csökkentik a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Meglepően sokan vannak, akik hatékonyabb munkaerőnek érzik magukat, amióta otthon dolgoznak, és sok cég is érzékeli a termelékenység növekedését a távmunkában. Miközben a mentális jóllét sikeresebbé tesz a home office-ban, maga a távmunka veszélyezteti a lelki egészséget, főként ha állandóvá válik.
Egy amerikai kutatás szerint mentálisan ugyan mindenkinek megterhelő a járványhelyzet, az introvertált személyiségek mégis enyhe hangulatjavulásról számoltak be a lezárásokat követően, mint az extrovertáltak.
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Egy átfogó amerikai kutatás szerint az 1950-es években született baby boomerek jelentik az első generációt, amelynél már nem javulnak a kognitív funkciók 50 év felett az előző nemzedékekhez képest.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Míg a kezdő munkavállalók a rutin megszerzése után vágyakoznak, fogalmuk sincs róla, hogy a karrierjük közepén tartó kollégáik többsége elégedetlenebb a munkájával, mint valaha. Miután a munkaadók ritkán foglalkoznak vele, a karrier alatt jelentkező válságra egyre gyakrabban a drasztikus váltás jelenti a megoldást.
A lelki egészségnek és a bolygónak legalábbis ennyi munka tenne jót, kár, hogy megélni nem lehet belőle. Jó hír viszont, hogy a 40 órás munkahét sem ront az ember mentális állapotán.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.