Egy finn kutatás eredményei világítottak rá, hogy a szorongás, az álmatlanság és a depresszió, valamint a magas vérnyomás és az asztma elleni gyógyszerek forgalma jelentősen visszaesne, ha az emberek többet lennének a természetben.
A fiatalok közel 70 százaléka aktív felhasználó, de a harmincas korosztály is előszeretettel használja a TikTokot. Az algoritmus szinte tökéletesen válogat: mindenki azt kapja, amiért jött, még akkor is, ha ennek hosszú távon felmérhetetlen következményei lehetnek.
A varázsgomba hatóanyagának eddigi legnagyobb klinikai tesztjében olyan embereket vizsgáltak, akik legalább kétféle antidepresszánsra sem reagáltak korábban. A legnagyobb dózisú csoport tagjainak közel egyharmada már 3 héttel később jelentős javulást tapasztalt.
Egy kutatásban minden résztvevő boldogabb, stresszmentesebb állapotról számolt be, miután madarakat látott vagy hallott, de a mindennapos madárcsicsergés akár a klinikai depressziót is javíthatja.
A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
A Cambridge-i Egyetem kutatói 8 és 13 éves gyerekek részvételével végeztek kísérletet, amely során kiderült, hogy a gyerekek könnyebben megosztják problémáikat és titkaikat egy gyerekméretű humanoid robottal, mint más emberekkel vagy online kérdőívekben.
Az LSD-t, a varázsgombát és az ecstasyt évtizedeken át üldözték és tiltották, sokszor áltudományos, rémtörténetekbe illő érvekkel, de ma már egyre több kutatás irányul a szerek terápiás alkalmazására. A How to Change Your Mind a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz ellen is bevethető pszichedelikumok történetét és jövőjét mutatja be.
Egy belga sertéstenyésztő szerint a disznói vidámabbak lesznek a zenétől, és ez a húsukon is meglátszik vágáskor. A rockzenét nem szeretik, a slágereket viszont igen, az erről szóló kutatás várhatóan az év végén hoz tudományos eredményeket.
Egy kiterjedt amerikai szociálpszichológiai kutatás szerint az emberek alulbecsülik, hogy milyen nagyra értékelik barátaik és ismerőseik, ha felveszik velük a kapcsolatot.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének kutatói elsősorban arra kíváncsiak, hogy a fiatal felnőttek milyen indíttatásból néznek pornót, de a motivációk mellett azt is vizsgálják, hogy a felnőtt tartalom milyen hatással van fogyasztóik mentális egészségére.
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
A magányosság nagyobb mértékben növeli a halálozás kockázatát, mint a légszennyezés vagy az elhízás, és a városokban az embertömegek ellenére még nagyobb veszélyt jelent az egyedüllét. A parkok, erdők, de még a szabad ég látványa is jelentősen javítja a városlakók mentális egészségét.
A kutatás szerint a tejfogak növekedési vonalainak vastagsága a fák évgyűrűihez hasonlóan mesélnek a korai fejlődés történetéről. Ennek tudatában a jövőben már kisgyerekkorban meg lehetne előzni a mentális zavarok kialakulását azoknál, akik erre születésüknél fogva hajlamosak.
Az újszülöttek kognitív képességeire jobb hatással van az, ha egy gyereket kilenc különböző apafigura vesz körül, mint az, ha egyetlen, de bántalmazó apával kellene felnőnie.
A szolgáltatás üzemeltetői legalább 2019 óta tudják, hogy a platform súlyosbíthatja a testképzavaros tinédzserek mentális egészségét, de még a közelmúltban is tagadták, hogy ez lenne a helyzet. Az üzemeltetők változást ígérnek, de közben tervezik a platform 13 éven aluliaknak szánt verzióját is.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
Nem mentális betegség, de nem is egészen normális állapot, hogy sokan önkéntes remeteségbe vonulnak, és ki sem lépnek a lakásukból, legfeljebb a neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. A hikikomori a világjárvány alatt sok helyen hétköznapi valósággá vált: az USA-ban a válaszadók csaknem fele a járvány elmúltával is kerülné a társas érintkezést.
Ha a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltó törvény megszavazói azt gondolják, hogy ettől megváltozhat az emberek szexuális orientációja, az butaság. Ha pedig a szexualitás fölvállalását akarják vele elnyomni, akkor gonoszság – mondja Nyúl Boglárka szociálpszichológus a gyakran homofóbnak nevezett törvényről. De mi az a homofóbia?
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
850 ezer ember genetikai adatait, alvási szokásait és hangulatzavarait vizsgálta egy amerikai kutatás. Minden egyes órával, amivel a bagoly típusok előrébb hozzák a lefekvés időpontját, negyedével csökkentik a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Meglepően sokan vannak, akik hatékonyabb munkaerőnek érzik magukat, amióta otthon dolgoznak, és sok cég is érzékeli a termelékenység növekedését a távmunkában. Miközben a mentális jóllét sikeresebbé tesz a home office-ban, maga a távmunka veszélyezteti a lelki egészséget, főként ha állandóvá válik.
Egy amerikai kutatás szerint mentálisan ugyan mindenkinek megterhelő a járványhelyzet, az introvertált személyiségek mégis enyhe hangulatjavulásról számoltak be a lezárásokat követően, mint az extrovertáltak.
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Egy átfogó amerikai kutatás szerint az 1950-es években született baby boomerek jelentik az első generációt, amelynél már nem javulnak a kognitív funkciók 50 év felett az előző nemzedékekhez képest.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Míg a kezdő munkavállalók a rutin megszerzése után vágyakoznak, fogalmuk sincs róla, hogy a karrierjük közepén tartó kollégáik többsége elégedetlenebb a munkájával, mint valaha. Miután a munkaadók ritkán foglalkoznak vele, a karrier alatt jelentkező válságra egyre gyakrabban a drasztikus váltás jelenti a megoldást.
A lelki egészségnek és a bolygónak legalábbis ennyi munka tenne jót, kár, hogy megélni nem lehet belőle. Jó hír viszont, hogy a 40 órás munkahét sem ront az ember mentális állapotán.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.