A UBS bank friss jelentése szerint ha összeadjuk minden Magyarországon élő felnőtt vagyonát, és egyenletesen szétosztjuk, akkor egy főre 21 millió forint jut. A sok megtakarítás miatt azonban a gazdaság nem pörög, és a szegénység is megrekedt.
A légszennyezés Afrikában ma a második vezető halálozási tényező. Hogyan lehet kiváltani az erősen környezetszennyező dízeles technológiákat? A CEU és a Qubit közös podcastjának vendége Lipták Szilárd villamosmérnök, aki Nairobiban fejleszt napelemes malmokat otthoni használatra.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
A Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermei a remények szerint két év múlva önkormányzati lakásokká alakulnak, és a rászoruló családok már 2026 tavaszán-nyarán beköltözhetnek új otthonaikba.
Esther Duflo francia-amerikai közgazdász szerint a fejlett országok kibocsátása évente 500 milliárd dollárnyi kárt okoz. Ezt szerinte be lehetne szedni két globális adóból, majd utána a klímakárosultak megsegítésére fordítani.
A 2022-es választás idején vidékre utazó fővárosi szavazatszámlálók is megihlették a Nyersanyag rendezőjét, Boross Martint, akivel az értelmiség felelősségéről beszélgettünk, Durst Judit szociológus pedig arról mesélt, mennyire valóságos a filmben megjelenő uzsorás polgármester karaktere a mai Magyarországon.
Egy friss kutatás szerint a pénzügyek okozta stressz az immunrendszerre, az idegrendszerre és a hormonrendszerre is hatással van.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a 27 tagország közül csak Bulgária van nálunk rosszabb helyzetben. Mitől jólét a jólét?
Az egészségtelen életmód további rizikófaktort jelent, de a társadalmi-gazdasági státusz a legmeghatározóbb tényező, állítja a Guardian által ismertetett új tanulmány.
Hány magyar van, akinek csak egy pár cipőre telik? Az Eurostat friss regionális évkönyve szerint szegénység tekintetében büszkén előzzük Bulgáriát, Görögországot és Romániát, de 24 ország előttünk jár.
Harminc kísérleti alany két éven át 700 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet kap Angliában, és a kutatók azt figyelik, hogy ez milyen hatással lesz munkavállalási hajlandóságukra és jólétükre. Több országban végeztek már hasonló kísérleteket, de mit tudtunk meg belőlük?
Évente több ezer pár vár egészséges és fehér babára, csakhogy az örökbe adható gyerekek nagy része nem ilyen. Érthetetlenül sok idő telik el az örökbe adhatóságtól az örökbefogadásig, a 6 év feletti gyerekek pedig legfeljebb a külföldi örökbefogadóknak kellenek.
Alig 50 éve, 1974-ben még feleennyien, 4 milliárdan voltunk, de pánikra semmi ok: a népesség éves növekedésének üteme az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökken. Szakértők szerint különben sem az számít, hogy mennyien vagyunk, hanem hogy miként osztozunk a Föld erőforrásain.
6+1 sokatmondó adat a KSH friss életszínvonal-kiadványából.
Vajon a szegényebb családok gyermekei nagyobb eséllyel születnek valamilyen fogyatékossággal? Vagy éppen fordítva, elszegényedik az a család, amelyikben fogyatékossággal születik egy gyermek? Menich Nóra, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoportjának munkatársa ezekre a kérdésekre keresi a választ.