Az évtizedeken át tartó nyomorgás összezsugorítja az agyat
A pénz nem boldogít, de a hiánya hosszabb távon memóriazavarokhoz és az agy térfogatának csökkenéséhez vezet.
A pénz nem boldogít, de a hiánya hosszabb távon memóriazavarokhoz és az agy térfogatának csökkenéséhez vezet.
2019 után a magyar állam gyakorlatilag kiszervezte a szegénység kezelését a katolikus Máltai Szeretetszolgálatnak. A 300 legszegényebb magyar faluban működő, több mint 160 milliárd forintos FETE program egyszerre lett az utolsó kapaszkodó és a nyomor konzerválásának szimbóluma.
Nemcsak a hulladék eltüntetése érdekében, hanem főzés, fűtés céljára is égetnek műanyagokat sok helyen a világon. Egy új kutatás szerint a probléma jelentős, a következményei súlyosak.
A közösségi reziliencia mérésére tettek kísérletet a kutatók, és ennek az egészségügyi mutatókra és halálozási adatokra gyakorolt hatását igyekeztek feltárni.
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója szerint így már nem a legalacsonyabb, hanem az egyik legmagasabb a magyarországi gyermekszegénység mértéke európai uniós összehasonlításban.
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
A magyarok jövedelme az uniós átlag felénél jár, de a pénztárcánk mellett a közérzetünk, az egészségünk és az egymás iránti bizalmunk is hiányos. Tíz ábrán mutatjuk be az európaiak életkörülményeit, és benne Magyarország helyét.
Meglepő eredményre jutott egy amerikai kutatás: négy év alatt 16 ezer dollár nem hozott lényegi javulást.
Legalábbis egy 9 országra kiterjedő friss reprezentatív felmérés szerint.
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.
Mellár Tamás független országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és a jelenlegi KSH-elnök gazdasági bizottság előtti személyes meghallgatását kezdeményezte.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kiugróan sokan élnek egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött, ami a TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György szerint hibás adatokon alapul. Ráadásul nem először merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e bízni a KSH statisztikáiban.
Chicago négy, eltérő fejlettségű kerületének lakóit vizsgálta egy kutatás. Úgy tűnik, a hátrányosabb helyzetű környékeken élők esetében nagyobb a demencia kialakulásának kockázata.
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
Szegény embert az ág is húzza, egy friss spanyol kutatás szerint pedig még többen is halnak meg közülük a hőségtől, mint a gazdagabbak közül.