Akik erősebb helyi közösségekben élnek, egészségesebbek, állítja egy új kutatás
A közösségi reziliencia mérésére tettek kísérletet a kutatók, és ennek az egészségügyi mutatókra és halálozási adatokra gyakorolt hatását igyekeztek feltárni.
szegénység
Megduplázódott a magyarországi gyermekszegénység, miután a KSH korrigálta az adatait
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója szerint így már nem a legalacsonyabb, hanem az egyik legmagasabb a magyarországi gyermekszegénység mértéke európai uniós összehasonlításban.
A romáknak 20 százalékkal többet kell fizetniük a 8. kerületi albérletekért, mint a nem romáknak
Hány roma él ma Magyarországon? Hányféle előítélet sújtja őket? Milyen hatással járt a közfoglalkoztatás? Aki válaszol: Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója és Molnár György, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
Felzárkóztunk, de nem eléggé – így lettünk az EU második legszegényebb országa
A magyarok jövedelme az uniós átlag felénél jár, de a pénztárcánk mellett a közérzetünk, az egészségünk és az egymás iránti bizalmunk is hiányos. Tíz ábrán mutatjuk be az európaiak életkörülményeit, és benne Magyarország helyét.
Nem biztos, hogy a pénzbeli támogatás önmagában segíti a szegénységben élő gyerekek fejlődését
Meglepő eredményre jutott egy amerikai kutatás: négy év alatt 16 ezer dollár nem hozott lényegi javulást.
A magyarok harmada egy fillért sem tud megtakarítani
Legalábbis egy 9 országra kiterjedő friss reprezentatív felmérés szerint.
Nyolcéves korában 100-ból 15 szegény gyerek arra ébred Magyarországon, hogy nem kap levegőt
Hatalmas társadalmi különbségekre utal a gyerekkori asztmatünetek eloszlása: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut.
Vizsgálat indulhat a KSH gyanús szegénységi adatainak ügyében
Mellár Tamás független országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke parlamenti vizsgálóbizottság felállítását és a jelenlegi KSH-elnök gazdasági bizottság előtti személyes meghallgatását kezdeményezte.
Megrendült a bizalom a KSH-ban, és ha nem tudják tisztázni az adatmanipuláció vádját, a gyanú ott marad
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kiugróan sokan élnek egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött, ami a TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György szerint hibás adatokon alapul. Ráadásul nem először merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e bízni a KSH statisztikáiban.
Az, hogy hol élünk, befolyásolhatja a demencia kialakulásának kockázatát is
Chicago négy, eltérő fejlettségű kerületének lakóit vizsgálta egy kutatás. Úgy tűnik, a hátrányosabb helyzetű környékeken élők esetében nagyobb a demencia kialakulásának kockázata.
Az állam egyre több szegény családtól veszi el a gyerekeket
A gyerekek kikerülnek egy szegény, de szeretetteli környezetből, majd egész gyermek- és kamaszkorukat nevelőszülőknél, illetve gyermekotthonokban élik le, folyton változó nevelőkkel, egy olyan rendszerben, ami elhanyagolja őket. Kevés az esélyük a boldogulásra.
A hőséget is a szegények szenvedik meg jobban
Szegény embert az ág is húzza, egy friss spanyol kutatás szerint pedig még többen is halnak meg közülük a hőségtől, mint a gazdagabbak közül.
Közel 25 ezer dollármilliomos él Magyarországon, de csökkenésnek indult a magyar átlagvagyon
A UBS bank friss jelentése szerint ha összeadjuk minden Magyarországon élő felnőtt vagyonát, és egyenletesen szétosztjuk, akkor egy főre 21 millió forint jut. A sok megtakarítás miatt azonban a gazdaság nem pörög, és a szegénység is megrekedt.
Egy magyar mérnök napelemes malmokkal küzd a gyilkos légszennyezettség ellen Kenyában
A légszennyezés Afrikában ma a második vezető halálozási tényező. Hogyan lehet kiváltani az erősen környezetszennyező dízeles technológiákat? A CEU és a Qubit közös podcastjának vendége Lipták Szilárd villamosmérnök, aki Nairobiban fejleszt napelemes malmokat otthoni használatra.
Ma ugyanaz a helyzet, mint a Kádár-rendszerben: politikai kapcsolatokkal tehetségtelenül is sikeres lehetsz
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.