Még nagyobb pusztításra lehet képes a Coptotermes gestroi és a Coptotermes formosanus hibridje, mint a felmenői külön-külön – ami azért is rossz hír, mert a két Ázsiából származó invazív faj már így is hatalmas károkat okoz ott, ahol elterjedt. Az már 2015-ben kiderült, hogy a két faj egyedei képesek párosodni egymással, de a kutatók azt remélték, hogy az utódok nem lesznek már nemzőképesek, így kolóniákat sem képesek létrehozni.

Thomas Chouvenc entomológus szerint az első laborkísérletek alapján még biztatónak tűnt a helyzet, ezért jogos volt a remény, hogy a hibrid nem bukkan fel vadon. Ez így is volt egészen 2021-ig, amikor a kutatók egy olyan termeszfajjal találkoztak, amilyet korábban még nem láttak a környéken. A genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a termeszek a két másik invazív faj hibridjei.

Chouvenc és társai minden évben gyűjtöttek a hibridekből, de csak 2024-ben találták meg az első kolóniájukat egy Fort Lauderdale-i parkban. A felfedezésről szóló tanulmány a napokban jelent meg.

Megállíthatatlan folyamat

Az entomológus szerint a most feltárt termeszfészek már legalább öt éve működhetett, és Florida területén valószínűleg még több száz hasonló található – de valószínű, hogy a probléma nem áll meg az állam határain belül, sőt, még az Egyesült Államokon belül sem, Fort Lauderdale-t ugyanis nem ok nélkül nevezik a világ yachtfővárosának, Chouvenc korábbi kutatásaiból pedig kiderült, hogy ezek az invazív termeszek terjesztésének leghatékonyabb eszközei.

A hibridizáció bárhol végbemehet, ahol a két faj egymás mellett él: a kutatók felvették a kapcsolatot taiwani kollégáikkal, ahol nemrégiben szintén megerősítették a hibridek jelenlétét. A folyamat legalább tíz éve tart, és lehetetlen megállítani, így Chouvenc szerint most az a feladat, hogy minél többet megtudjanak a hibridekről, és ennek megfelelően fel tudjanak készülni az invazív termeszek minél hatékonyabb irtására is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gombákkal és vírusokkal számolnák fel a 6000 kilométer hosszú európai hangyavárat

Vajna Tamás tudomány 2019. június 25.

Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.

Nagy-Britannia méretű kolóniahálózatot építettek 4000 év alatt Brazíliában a termeszek

Qubit.hu tudomány 2018. november 20.

A 200 millió, átlagosan 2 méter magas és 9 méter átmérőjű, kúpszerű földhalomból álló rendszer 230 ezer négyzetkilométeres területet hálóz be – ez jóval több, mint Magyarország területének kétszerese.