Nem érdemes edzés után jeges fürdőt venni egy friss kutatás szerint – írta meg szerdán a Washington Post. Az elmúlt években a gyakorlatot influenszerek, podcasterek, sportmárkák és profi sportolók is többek között azzal népszerűsítették, hogy az segíti az edzés utáni regenerálódást.

„Úgy tűnik, hogy nem egy túl jó ötlet” – mondta a lapnak Milan Betz, a hollandiai Maastrichti Egyetem doktorandusza, aki a Medicine & Science In Sports & Exercise folyóiratban áprilisban megjelent kutatást vezette. A vizsgálatba 12 fiatal, egészséges férfit vontak be, akiknél laboratóriumi körülmények között, ultrahanggal vizsgálták a jégfürdőzés véráramlásra mért hatását.

Az edzés után az önkéntesek egyik lábukat 20 percig langyos, 26 Celsius-fokos, a másikat pedig jeges, 0 fok körüli hőmérsékletű vízbe helyezték, majd a kutatók kontrasztanyagot tartalmazó turmixot itattak velük. Azt találták, hogy a véráramlás órákig erőteljesen lecsökkent abban a lábban, amit az önkéntesek a jeges vízben tartottak – és a hatás órákig tetten érhető maradt.

Ez alapján a jégfürdők lelassíthatják az izmok felé irányuló véráramlást, ami nemcsak regenerálódásukat, hanem növekedésüket is gátolja, ezzel részben aláásva az edzések értelmét. Nem is ez az első jel arra, hogy érdemes kerülni a jégfürdőzést, ha az izomépítés a célunk: egy 21 fő bevonásával lefolytatott 2015-ös, osztrák kutatás azt találta, hogy a hideg fürdőző férfiak izomzata 20 százalékkal kisebb és gyengébb lett a kontroll csoporthoz képest egy három hónapos edzésprogram után.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már 30 perc testmozgás is jót tesz a kognitív funkcióknak

Kun Zsuzsi tudomány 2024. december 10.

A memóriát és a kognitív teljesítményt is javítja, ha mozgunk, ráadásul nemcsak aznap, hanem másnap is érezhetők a pozitív hatások.

Kimerítő egéredzések során tárták fel, hogyan védheti meg az agyat és javíthatja a memóriát a testmozgás

Tóth András tudomány 2021. december 8.

Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.