Elégedettebbek az életükkel azok, akik nyugdíjasként is dolgoznak

Egyre kevésbé szúr szemet a társadalomban, ha valaki még a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatja a munkáját. Az OECD jelentése szerint 2023-ban a 38 tagállam 65–69 év közötti lakosainak közel 29 százaléka még mindig dolgozott, míg 2000-ben ez az arány még csak 16 százalék körül volt.

Hogy megtudják, a dolgos évek kitolódása milyen hatással van az emberek boldogságára, a Haifai és a Tel-Avivi Egyetem kutatói megvizsgálták az izraeli központi statisztikai hivatal által gyűjtött társadalmi felmérések adatait, majd összehasonlították kb. 3300 nő és 2000 férfi adatait, akik elérték a 62 és 67 éves nyugdíjkorhatárt.

A kutatók megállapították, hogy mind a férfiak, mind a nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak teljes munkaidőben, ha alacsony jövedelmű háztartásban élnek, ám a férfiak esetében ez nem rontott, sőt esetenként még javított is a gazdasági, családi, érzelmi és általános életükkel való elégedettségükön – azokhoz képest, akik ténylegesen nyugdíjba vonultak. A férfiaknál az elégedettség változása független volt attól, hogy milyen típusú munkát végeztek, míg a nők csak akkor érzékeltek javulást a családi és gazdasági elégedettségüket illetően, ha szakmai, műszaki vagy vezetői munkát végeztek.

„A férfiak még ma is úgy érzik, hogy a család gondozása és a munkahelyi siker elérése a feladatuk – és ez nem ér véget 65 éves korukban” – kommentálta az eredményeket a New Scientistnek a Manchesteri Egyetem szervezetpszichológus kutatója, Cary Cooper. A nőknek lehetnek más forrásaik az érzelmi támaszra vagy a társadalmi elköteleződésre, így ők nem a munkából, hanem máshonnan kapják meg ezeket” – mondta a kutatást vezető Alisa Lewin.

A kutatók a részmunkaidőben dolgozók elégedettségi adatait is megvizsgálták, de ott már jóval vegyesebb eredményeket kaptak a résztvevők nemét, munkahelyét és az elégedettség mérési módszerét figyelembe véve is. Hozzáteszik, a kapott eredmények más országokra vagy kultúrákra nem feltétlenül vonatkoznak.