Kevesebb munkaóra, csökkenő elhízás – állítja egy, az OECD országokban végzett kutatás
Harminchárom OECD ország 1990 és 2022 közti adatait elemezve úgy tűnik, közegészségügyi szempontból megérné kevesebbet dolgozni.
Harminchárom OECD ország 1990 és 2022 közti adatait elemezve úgy tűnik, közegészségügyi szempontból megérné kevesebbet dolgozni.
A Rajk Szakkollégium meghívására a héten Budapesten járt Nancy Fraser amerikai filozófus, a Kannibál kapitalizmus szerzője. Előadásában arról beszélt, hogy ha túl akarunk lépni a társadalomba kódolt igazságtalanságokon, először meg kell értenünk, hogyan teremti meg azokat maga a munka és annak elosztása.
A nonprofit szervezetek által indított alapjövedelem-program célja, hogy anyagi mentőövet nyújtson az AI miatt állás nélkül maradt pályakezdőknek. Később a techcégek hozzájárulására is számítanak.
Azt gondolnánk, mindegy, hogy a vezérigazgatói székből vagy a szalag mellől vonulunk nyugdíjba. A statisztikák azonban mást mutatnak: a munkahely nemcsak a bérünket, hanem sejtjeink öregedési ütemét is meghatározza. A várható élettartam a foglalkozással is szorosan összefügg.
Inflációkövető béreket és stabil munkahelyet követelnek a világ legnagyobb könyvtárában.
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
Az ír kulturális és kreatív szektor évi ötmilliárd eurót termel a gazdaságnak, a terület dolgozói heti 325 eurót kapnának. A modellt három éven át kicsiben tesztelték, volt róla valódi nemzeti konzultáció, és a kormány most fokozatosan, szélesebb körben is bevezeti.
Egy izraeli kutatás szerint főleg a férfiak élnek boldogabban, ha a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatják a munkájukat, de bizonyos munkakörökben a nők is.
Könyvrendeléssel, prezentációgyártással és aksivásárlással teszteltük az OpenAI júliusban bemutatott ágensét, ami gyakran hibázik, de annál látványosabban végzi a dolgát.
Változatlan fizetés mellett négy nap alatt ugyanúgy elvégzik a munkájukat az alkalmazottak, csökken a kiégés, és javul a mentális és fizikai egészségük is – derül ki a közel 3000 munkavállalót és 140 céget vizsgáló kutatásból.
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?