A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
Szentjóby Tamás 1975-ben betiltott, kultikus filmjének kópiája először 1983-ban, aztán 2009-ben kelt új életre, most pedig óriási érdeklődés mellett mutatták be a Trafóban. De hogyan keletkezett a kultusz, és mitől aktuális ma is a Kentaur?
Most a robotikán a sor, hogy felzárkózzon a mesterséges intelligencia elmúlt években mutatott fejlődéséhez. Forrai Benedek robotikai mérnökkel, a robotkezek fejlesztésével foglalkozó svájci Mimic Robotics startup társalapítójával beszélgettünk.
A techguru szerint a jövőben egyáltalán nem lesz szükség emberi munkára, és csak az dolgozik majd, aki akar. Ehhez mondjuk mindenkinek magas jövedelem is kellene.
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
Az IPPR agytröszt frissen megjelent jelentése szerint a következő 3-5 évben leginkább a nők, a fiatal munkavállalók, a pályakezdők és az alacsony fizetésűek munkája kerülhet veszélybe.
Az éjszakai és váltott műszakos munkarendek felborítják a cirkadián ritmust és az anyagcserét, míg hosszú távon jelentősen növelik az alvászavarok, a cukorbetegség és egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Pedig a szakértők szerint lenne megoldás.
A magyar felnőtt lakosság hány százaléka lehet munkafüggő? Vannak-e ennek fizikai tünetei? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kun Bernadette pszichológust, azt ELTE PPK tanszékvezetőjét faggattuk a munkafüggőség természetéről.
Szinte lehetetlen megmondani, hogy van-e értelme Magyarországon a négynapos munkahétnek, mert az emberek olyan sokféle formában dolgoznak, hogy emiatt a munkaidő-csökkentésnek is ezer formája lehetséges. De akármelyik variációt is nézzük, arra ne számítsunk, hogy kevesebb munkáért ugyanannyi marad a bérünk.
Tíz beszédes grafikon, ami megmutatja Magyarország helyét Európában. Innen szép nyerni.
Egy friss dán kutatás szerint sokat nyerhetne az emberiség, ha a számítógépes rendszereket átgondoltan fejlesztenék, és jobban bevonnák a felhasználókat a folyamatba.
A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.
Azok a kutatók, akik nem a teljes pusztulást látják a mesterséges intelligencia térhódításában, optimisták: növekvő termelékenységet, új munkahelyeket, gazdasági szárnyalást vizionálnak.