Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
A cégvezetés döntésében a munkavállalói kérés mellett leginkább az játszott szerepet, hogy a delta variáns viharos terjedése miatt a járványhelyzet ismét rosszabbra fordult az Egyesült Államokban.
Boldogabb dolgozók, produktívabb munkavégzés, a családdal eltöltött vagy a hobbiknak szentelt több minőségi szabadidő – Izlandon annyira bejött az elmúlt években tesztelt munkaidő-csökkentés, hogy ma már az ország munkavállalóinak 86 százaléka élhet a lehetőséggel, hogy 40 helyett heti 32-36 órát dolgozzon.
A dolgozókat hagyományosan túlhajszoló japán cégeket azzal győzködi a kormány, hogy így akár családalapítás mellett is megtarthatják legjobb munkavállalóikat, miközben a plusz szabadnaptól nagyobb költekezést, a több szabadidőtől pedig házasságokat és gyerekeket várnak Japánban.
A friss kutatások vegyes képet mutatnak arról, hogy a járvány kitörése óta mennyire vált be a távmunka. Annyi biztos, hogy időt és pénzt spórol a munkavállalóknak, akik közül vannak, akik inkább felmondanának, csak ne kelljen újra irodában dolgozniuk.
A nemzetközi felmérés szerint a túlmunka miatt kialakuló egészségügyi komplikációk a férfiakat és a középkorúakat érintik leginkább, a koronavírus-járvány miatt pedig a trend még inkább romolhat.
A heti 4 napos, 32 vagy 40 órás munkahét az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a dolgozók mentális egészségére és a környezetre, de a produktivitásra és a gazdaság egészére nézve is jótékony hatással van. Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.
Meglepően sokan vannak, akik hatékonyabb munkaerőnek érzik magukat, amióta otthon dolgoznak, és sok cég is érzékeli a termelékenység növekedését a távmunkában. Miközben a mentális jóllét sikeresebbé tesz a home office-ban, maga a távmunka veszélyezteti a lelki egészséget, főként ha állandóvá válik.
Közel 40 százalékkal nőtt a Microsoft japán alkalmazottainak termelékenysége, miután egy nappal kevesebbet kellett dolgozniuk, változatlan fizetés mellett. A négynapos munkahét különböző formái egyre népszerűbbek, és felmérések szerint a hatékonyságra is jó hatással van a kevesebb munka.
Egyre több jel mutat arra, hogy a káros anyagok neurotoxikus hatásai miatt a rossz levegőn felnövő gyerekek hajlamosabbak lesznek a bűnözésre, de a porosabb napokon a tanulók és a dolgozók teljesítménye is romlik, a bűncselekmények száma pedig megemelkedik.
A Yale Egyetem menedzsment karának kutatója, Amy Wrzesniewski Budapesten elmondta: azok lesznek hosszú távon is a leginkább elégedettek, akik már fiatal koruk óta mások segítésében találták meg a munka értelmét.
A Facebook-generációnak valami olyan titulus is kell, ami jól néz ki a közösségi médiában. Takarító? Fenét, felülettisztítási menedzser, de ez még csak a jéghegy csúcsa.
A PricewaterhouseCoopers friss elemzése szerint a három hullámban megvalósuló robotizáció több munkahelyet teremt, mint amennyit elvesz, de a folyamat át is alakítja az ipart: több ember dolgozhat majd az egészségügyben, de kevesebb humán fuvarosra lesz szükség.
A Világbank szerint túlzottak a robotellenes indulatok. Egy új tanulmány szerint ott fejlesztenek és használnak több robotot, ahol kevés a munkás. Közgázhíradó.
Ahol van még munka, ott nem sok az állás, az viszont jól fizet. Csak éppen nem bért és fizetést, hanem tőkejövedelmet. De mi köze mindehhez Lord Káldor Miklósnak?
Több amerikai kapott-e munkát, mióta harmadolták a magasan képzett bevándorlóknak szóló munkavállalói vízumok számát? Miért jobb a kisbirtok, mint a közepes? Tényleg alulárazzák a koncertjegyeket a kereslethez képest? Itt a heti Közgázhíradó.