Bezos szerint az AI nem veszi el a munkádat, sőt, munkaerőhiányt okoz
A párizsi VivaTech konferencián ismertette optimista elképzeléseit a mesterséges intelligencia társadalmi szerepéről.
munka
Kevesebb munkaóra, csökkenő elhízás – állítja egy, az OECD országokban végzett kutatás
Harminchárom OECD ország 1990 és 2022 közti adatait elemezve úgy tűnik, közegészségügyi szempontból megérné kevesebbet dolgozni.
Mondd meg, mi a munkád, megmondom, ki vagy!
A Rajk Szakkollégium meghívására a héten Budapesten járt Nancy Fraser amerikai filozófus, a Kannibál kapitalizmus szerzője. Előadásában arról beszélt, hogy ha túl akarunk lépni a társadalomba kódolt igazságtalanságokon, először meg kell értenünk, hogyan teremti meg azokat maga a munka és annak elosztása.
Egy új programban havi ezer dollárt kapnak a mesterséges intelligencia miatt pórul járt dolgozók
A nonprofit szervezetek által indított alapjövedelem-program célja, hogy anyagi mentőövet nyújtson az AI miatt állás nélkül maradt pályakezdőknek. Később a techcégek hozzájárulására is számítanak.
A mosónők korán halnak, az erdészek sokáig élnek
Azt gondolnánk, mindegy, hogy a vezérigazgatói székből vagy a szalag mellől vonulunk nyugdíjba. A statisztikák azonban mást mutatnak: a munkahely nemcsak a bérünket, hanem sejtjeink öregedési ütemét is meghatározza. A várható élettartam a foglalkozással is szorosan összefügg.
Sztrájkolnak a British Library dolgozói, két hónap alatt már másodszor
Inflációkövető béreket és stabil munkahelyet követelnek a világ legnagyobb könyvtárában.
El kell hinni, hogy a művész akkor is dolgozik, ha nem fizetést, hanem feltétel nélküli alapjövedelmet kap
Írország hároméves tesztelés után bevezeti a kulturális, kreatív területen dolgozók feltétel nélküli alapjövedelmét. Vajon nálunk volna esélye egy ilyen programnak? A művészek éppenséggel jó alanyok volnának hozzá: a legtöbben akkor is dolgoznak, ha nincs pénz.
A kísérlet sikerült, Írország 2026-tól bevezeti a garantált alapjövedelmet a kreatív ágazatban dolgozóknak
Az ír kulturális és kreatív szektor évi ötmilliárd eurót termel a gazdaságnak, a terület dolgozói heti 325 eurót kapnának. A modellt három éven át kicsiben tesztelték, volt róla valódi nemzeti konzultáció, és a kormány most fokozatosan, szélesebb körben is bevezeti.
Elégedettebbek az életükkel azok, akik nyugdíjasként is dolgoznak
Egy izraeli kutatás szerint főleg a férfiak élnek boldogabban, ha a nyugdíjkorhatár betöltése után is folytatják a munkájukat, de bizonyos munkakörökben a nők is.
Az Emberiség Utolsó Vizsgáján jól teljesített, de az ebédet még ne bízzuk a ChatGPT ágensre
Könyvrendeléssel, prezentációgyártással és aksivásárlással teszteltük az OpenAI júliusban bemutatott ágensét, ami gyakran hibázik, de annál látványosabban végzi a dolgát.
A négynapos munkahét eddigi legnagyobb kísérlete is jobban teljesítő, kevésbé stresszes dolgozókat hozott
Változatlan fizetés mellett négy nap alatt ugyanúgy elvégzik a munkájukat az alkalmazottak, csökken a kiégés, és javul a mentális és fizikai egészségük is – derül ki a közel 3000 munkavállalót és 140 céget vizsgáló kutatásból.
Tényleg többet lehet keresni szakmunkásként, mint egyetemi végzettséggel?
Van-e még a diplomásoknak kereseti többletük? Tudnak-e számolni a magyar munkavállalók? Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a magyar munkaerőpiac állapotáról.
Hiába a magas foglalkoztatottság Magyarországon, a dolgozók nem elégedettek az életükkel
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon alacsony az emberek elkötelezettsége a munkahelyükhöz, ami a kutatások szerint a társadalom egészére káros hatással lehet.
Hogyan csökkenhet a munkaidőnk, és miért hajszoljuk magunkat túlmunkába?
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Lehetetlen megmondani, hogy hány külföldi munkavállaló lesz 2025-ben Magyarországon
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.