David Bowie 2016-ban bekövetkezett halálakor egy nagyszabású stúdióalbummal búcsúzott, ez volt a Blackstar, amely januárban, a művész halála előtt két nappal jelent meg, és tudatos, lezáró gesztusnak tűnt. Kiderült azonban, hogy Bowie még egy munkát tervezett, amibe utolsó hónapjaiban bele is kezdett. Bowie „18. századi musicalként” jellemezte a művet – számolt be a BBC, amelyhez a művész hagyatékából származó dokumentumok is eljutottak.

A Spectator című tervezett mű létezéséről még legközelebbi munkatársai sem tudtak – egészen addig, amíg 2016-ban fel nem fedezték Bowie jegyzeteit, amelyek a dolgozószobájában voltak elzárva. Ezeket nemrég a Victoria & Albert Múzeumnak (V&A) adományozták, Bowie személyes archívumával együtt.

Bowie jegyzeteiből kiderül, hogy a 18. századi London foglalkoztatta, a város művészetének és szatirikus humorának fejlődése, valamint az alvilág történetei. Ha be tudta volna fejezni, régi elképzelése vált volna valóra, vagyis, hogy színházi megvalósításra szánt musicalt írjon. „Mindig szerettem volna darabokat írni” – idézi a BBC egy 2002-es nyilatkozatát. „Nyilván írhatok olyasmit, amit a nappalimban játszunk, de a szándékom inkább az, hogy nagy közönség előtt lehessen ezeket a darabokat bemutatni.”

Bowie jegyzeteit, amelyeket a Spectator-hoz készített, úgy találták meg, ahogyan hagyta őket: a falra tűzve, New York-i irodájában. Ezt a szobát mindig zárva tartotta, csak neki és személyi asszisztensének volt kulcsa hozzá, így a jegyzetek érintetlenül maradtak, amíg meg nem kezdődött a hagyaték feldolgozása. Ebből most szeptember 13-án, a David Bowie Centre megnyitásakor nyílik kiállítás a V&A East Storehouse-ban, London keleti részén, Hackney Wickben.

A Spectator egy napilap volt, amelynek 1711 és -12 között 555 száma jelent meg, és a londoni társadalom történéseit, szokásait és divatirányzatait tárgyalta. Jegyzeteiben Bowie összefoglalta a lap több cikkét, és tízes skálán értékelte őket. Különösen tetszett neki egy tanmese két nővérről – az egyik gyönyörű, de „hiú és szigorú”, aki elveszítette udvarlóját a csúnya, de kedvesebb testvére javára. Bowie nyolc pontot adott a sztorira ezzel a kommentárral: „jó mellékszál lehetne belőle”. A bűn és bűnhődés problémaköre különösen foglalkoztatta: az egyik jegyzetében egy nyilvános akasztás utáni jelenetet ír le, amelyben „sebészek verekednek a holttestekért”.

Jack Sheppardot, a korszak közismert tolvaját tette volna meg az egyik főszereplőnek, de utal Jonathan Wildra, a „tolvajfogó tábornokra” is, akinek nevéhez Sheppard letartóztatása és kivégzése fűződik. Egy másik lehetséges cselekményelem az volt, hogy a musical központi figuráját megtámadja a Mohocks néven ismert, hírhedt banda.

„A Mohock-jelenség 1712-ben jelent meg, és nagy visszhangot keltett az akkori médiában” – idézi a BBC Bob Harrist, az Oxfordi Egyetem tanárát. „Ez azt jelentette, hogy magas társadalmi státuszú fiatal férfiak este részegen emberekre támadtak London utcáin, a nőket sem kímélve. A város tele volt éles ellentétekkel: a magas és az alacsony, az erényes és a bűnöző között, és a szélsőségek egymás mellett léteztek. London ebben az időszakban izgalmas, lüktető, sokszínű hely volt, Nyugat-Európa legnagyobb városa, több mint félmillió lakossal, olyan erőteljes médiával, amely folyamatosan kommentálta a történéseket.”

Madeleine Haddon, a Bowie-gyűjtemény vezető kurátora azt emeli ki, hogy Bowiet érdekelte a korszak művészete is, különösen olyan festők, mint Joshua Reynolds vagy William Hogarth, és foglalkoztatta a művész szerepe az adott időszakban. A szakértő szerint érdekes az is, hogy ezzel a tematikával 2015-ben, New York-ban foglalkozott, az akkori politikai helyzet kontextusában.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az új David Bowie-remix tele van a természet hangjaival, és maga a természet is kap jogdíjat utána

Nagy Gergely zene 2024. április 19.

Brian Eno Bowie 1995-ös dalát, a Get Realt dolgozta fel. A befolyó jogdíj egy része környezetvédő szervezeteket támogat egy olyan kezdeményezés részeként, amely a zenészek mellett a természetet is társelőadóként jegyzi.