A kaukázusi lovas nomád kultúra eddig ismert legészakibb nekropolisza lehetett az Urál déli lankáin feltárt „szakrális komplexum”, amely a Viszokaja Mogila (Высокая Могила) néven ismert régészeti lelőhelyen végzett ásatások során került elő – írja a Live Science az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének közleményére hivatkozva.

A rendkívül gazdag leletanyagot a feltárást végző régészek nagyjából 2400 évesre datálják.

A lovak orrhátát és pofáját védő bronzlemezeket, kantárvereteket díszítő emberi arcok, madáralakok és geometrikus motívumok a Fekete-tengertől keletre elterülő Ponto-Kaszpi sztyepp lovas nomád kultúráit jellemezték, állítják a kutatók, akik szerint a leletegyüttes arra utal, hogy a dél-uráli nekropolisz nemcsak a halottak eltemetésére szolgáló hely lehetett, hanem egy olyan szent hely, ahová a lovas nomádok évszázadokon át újra és újra rituális céllal elzarándokoltak.