Az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói legfrissebb tanulmánya szerint a zselés testű, végbélnyílás, csontok és agy nélküli vízi lények a napjuk egyharmadát alvással töltik, épp úgy, mint az emberek – írta meg a Science Alert. Ez a felfedezés azt jelenti, hogy az alvás eredete körülbelül egymilliárd évvel ezelőttre vezethető vissza, ugyanis az emberi ősök és a medúzák törzse (a csalánozók, vagyis Cnidaria) körülbelül ekkor vált el egymástól.

„Az alvás evolúciója jelentős fizikai kompromisszumokkal járt, például a környezet csökkent észlelésével és a ragadozóknak való fokozott kiszolgáltatottsággal” – írja Raphaël Aguillon kronobiológus a tanulmányban. Ennek ellenére a központi agy helyett csak ideghálózattal rendelkező csalánozók éjszaka is és délután is alszanak, míg a tengerirózsák például nappal alszanak és éjszaka éberek, hogy elkerüljék a rájuk leselkedő veszélyeket.

A kutatók azzal kísérleteztek, hogy a fordított, „fejjel lefelé” élő medúzáktól (Cassiopea andromeda) és a tengerirózsáktól (Nematostella vectensis) megvonták az alvást, amelynek következtében a példányok idegsejtjeinek DNS-károsodása megnövekedett. Az eredmények arra utalnak, hogy az alvás a sejtkárosodás megelőzéséért fejlődött ki az evolúció során. „Az alvásmegvonás, az ultraibolya sugárzás és a mutagének (a genetikai anyagot megváltoztató mutáció) növelték az idegsejti DNS-károsodást és az alvásigényt” – írja a kutatócsoport tanulmányában.