Bár az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kék fény sejtszinten is károsítja a látást, az emberi szem fel van vértezve a monitorok és mobilképernyők fényével szemben. A legújabb optometriai kutatások szerint viszont az erős mesterséges fény valóban megzavarja az emberek egészséges fiziológiai folyamatait.
A kényelmes, pihentető éjszakai alvás a legnagyobb ajándék, amit a testünk kaphat, mégis hajlamosak vagyunk szabotálni. Engedjük meg magunknak az önszeretet luxusát, és hozzuk ki belőle a legtöbbet!
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
Mégis lehet valami az alvás közbeni nyelvtanulásban? Egy svájci kísérlet szerint a mélyalvás megfelelő fázisában hallott ismeretlen szavak emléknyomokat hagynak az agyban.
Az alvás röpke REM-fázisaiban is váltogatják egymást az éber, kifelé forduló, illetve a tudat belső képeire fókuszáló állapotok. Négy magyar kutató világított rá erre a kettősségre.
Ilyen még nem volt: tudományos felhívás a Qubiten! A bátrabbak a kérdőív kitöltése után akár kísérleti alanynak is jelentkezhetnek.