Egy friss metaanalízis cáfolni látszik azt a közvélekedést, hogy a modern életmód együtt jár a kialvatlansággal.
Milyen fiziológiai hatásai vannak a kávénak, mit gondolnak a kutatók a sziesztáról és a két részletben történő alvásról, és hol a határ képzelet és álmodás között? A közönség kérdéseire válaszoltak a 10. Qubit Live kutatói.
Mi az alvajárás háttere? Mi a helyzet a visszatérő álmokkal? És a fájdalomérzettel? Tényleg vannak bagoly és pacsirta típusú emberek? Ezeket a kérdéseket jártak körül alváskutatással foglalkozó szakértőink a 10. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Hogyan működik és miért fontos a cirkadián ritmus? Milyen összefüggések vannak a modern életmód, az alvásminőség és az egészségünk között? Milyen trükkökkel tudjuk segíteni a szervezetünket? Ezekről is beszélt a 10. Qubit Live-on a Semmelweis Egyetem molekuláris biológusa.
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Mi köze van a hóvirágnak a tudatos álmodáshoz? Mi az a rózsaszín zaj? És mi tudható meg abból, ha valaki 30 évig aktigráf készüléket visel önmagán? Többek között ezekre is választ adott a Semmelweis Egyetem pszichológusa és alváskutatója a 10. Qubit Live-on.
Számos kutatás eredményeinek összevetése alapján szingapúri kutatók úgy vélik, hogy a jó alvás és a vese egészsége összefüggnek, a hatás pedig kölcsönös.
Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
Egyszerű mondásnak vagy népi hiedelemnek tűnhet, hogy „aludj rá egyet!”, de a Duke Egyetem kutatói most kísérletben igazolták, hogy az alvás segíti az agyat a döntéshozatalban.
A hosszú, időzónákat átszelő utazások okozta alváshiány félelemmel, szorongással, de akár a szkizofréniára jellemző tünetekkel is járhat. Az életkor, a stressz és saját alvási szokásaink is közrejátszanak – de valóban ennyire veszélyes a jetlag?
Legalábbis a 26 ezer brit állampolgár kognitív tesztjeit és alvási szokásait összehasonlító kutatók szerint. Ugyanakkor a napi 7-9 óra alvás is rengeteget számít a szellemi frissesség szempontjából.
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási algoritmus nyolc fehérje vérplazmából meghatározható koncentrációja alapján nagy pontossággal megmondja, hogy a REM alvási rendellenességgel élők közül kiknél alakulhatnak ki később motoros tünetek.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
A vulkáni aktivitás fokozódását, ivóvízellátási problémákat és gyakoribb villámlást is okozhat a klímaváltozás amellett, hogy évente akár egy hétnyi alvásidőt veszíthetünk el a felmelegedés miatt.
Az éjszakai és váltott műszakos munkarendek felborítják a cirkadián ritmust és az anyagcserét, míg hosszú távon jelentősen növelik az alvászavarok, a cukorbetegség és egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Pedig a szakértők szerint lenne megoldás.