Hogy súlyos árat fizetünk a kémiai szúnyoggyérítésért, azt a szakterület nemzetközi élvonalához tartozó magyar kutatók már 2020-ban egyértelműen tisztázták. Azóta könyvtárnyi szakcikk és tanulmány hívta fel a közfigyelmet a vegyszeres irtás rövid és hosszú távú ökotoxikológiai következményeire – ennek ellenére Magyarországon a csípőszúnyog-gyérítés ma is szinte kizárólag a csapadékos napok után menetrendszerűen érkező, lakossági ártalomként felszámolandó szúnyoginváziók lehető leggyorsabb megfékezését, vagyis a terület szinte teljes rovarállományának eliminilását jelenti.

A légi és földi permetezés kétségtelenül gyors és felettébb eredményes megoldás, de ma már rendelkezésre állnak az emberi egészségre veszélytelen, részben magyar fejlesztésű természet- és környezetbarát alternatívák, amelyeket ráadásul a feladat végrehajtásával megbízott Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakemberei évek óta sikerrel alkalmaznak például a Duna és a Tisza mentén fekvő területeken.