Biológiai módszerekkel is irtja a szúnyogokat a katasztrófavédelem

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Több mint 400 településen, összesen 140 ezer hektáros területén folytatódik a szúnyoggyérítés Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint.

Augusztus első hetében az országos tisztifőorvos egyedi engedélyének köszönhetően a legjelentősebb szúnyogártalommal sújtott térségekben légi kezelésekkel egészítik ki a földi gyérítéseket. A két módszer váltva történő alkalmazása révén minden érintett terület elérhetővé vált, de légi kezeléseket továbbra is csak indokolt esetben, szakértők által meghatározott térségekben végeznek. 

A következő napokban a Duna mentén a Szigetközben, Komárom, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, valamint a főváros egyes kerületeiben védekeznek földi módszerrel a kifejlett szúnyogok ellen. Lárvatenyészőhelyek elszórtan, kisebb területen vannak jelen, ezeket szintén földi úton kezelik. Békés és Csongrád-Csanád megyében, továbbá Sopron térségében szintén földi kezeléseket terveznek a szakemberek, légi gyérítésre Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megyében, továbbá Szolnok térségében kerül sor. A Tisza-tó településein a még mindig jelentős szúnyogártalom miatt mindkét eljárást bevetik.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A szúnyoglárvák elleni védekezéshez biológiai úton előállított készítményeket használnak a katasztrófavédők, a baktérium által termelt speciális fehérjekészítményt közvetlenül a vízbe juttatják, az alkalmazott dózisban az csak a szúnyoglárvákra hat. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület korábbi összefoglalója szerint a szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezéshez a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokra (Bacillus thuringiensis israelensis, Bacillus sphaericus) van szükség. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájában a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, amelyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, így a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. 

A kifejlett szúnyogok elleni kémiai készítmény a mezőgazdaságban is elterjedt piretroid típusú hatóanyagot tartalmaz. A szúnyogok érzékeny rovarok, így az ellenük való védekezéshez szükséges hatóanyagból hektáronként kevesebb mint egy grammot kell kijuttatni. A készítmény melegvérűekre, emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt, hatására csak az érzékenyebb rovarok pusztulnak el. Elővigyázatosságból az érintett területeken bejelentett méhészeket értesítik a kezelések pontos időpontjáról, az önkormányzatok pedig a lakosságot tájékoztatják. A szúnyogirtások heti programja a katasztrófavédelem honlapján megtalálható.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A Katasztrófavédelem közleménye szerint a meleg időjárás következtében számos szúnyogtenyészőhely kiszáradt, de a lakókörnyezetekben így is maradhattak „pocsolyák, ház körüli vízgyülemek, madáritatók, amelyeket nem lehet szervezetten kezelni. Ezekben a meleg időben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a csípőszúnyogok, ezért érdemes felszámolni őket”. A szúnyogok számát csökkentő ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatói itt és itt érhetők el.

(Via Katasztrófavédelem)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: