Felhőkarcolók között vadászó vándorsólymok, papagájrajok, forgalmas utcákon viaskodó rókák és egy külvárosi úton átkelő őzcsapat. Sir David Attenborough városában, a kilencmilliós Londonban járunk. A pénteken 100. születésnapját ünneplő legendás természetfilmes, aki élete során többször körbeutazta a világot, legújabb dokumentumfilmjében, a Vad Londonban (Wild London) a város eddig kevesek által látott arcát tárja elénk. A filmet Attenborough születésnapjára időzítve, ma este 18:30-kor mutatja be először Magyarországon a BBC Earth.

„Alig hiszi el az ember, hogy olyasvalakivel dolgozhat együtt, aki a századik életévéhez közeledve is ugyanazzal a gyermeki ámulattal viszonyul a természethez” – mondta Tom Hugh-Jones, a Vad London producere a magyarországi premiert megelőző online sajtótájékoztatón. A film káprázatos jeleneteken keresztül mutatja be a világ egyik legzöldebb fővárosában napról napra, az emberek orra alatt lejátszódó természeti drámákat. És eközben egyértelművé teszi, hogy a természet élvezéséhez nem kell a Föld távoli tájaira, otthonunktól több ezer kilométerre utaznunk. „Ha a világ legjobb természetbúvára is örömét leli abban, hogy a kertjében mókusokat figyel, akkor ez neked is menni fog”.

A film dramaturgiai íve lazán végigköveti az 1926-ban született természettudós, dokumentumfilmes és televíziós műsorkészítő életútját, valamint London ezzel párhuzamos fejlődését. Attenborough a Vad Londonban egyszerre mutat be olyan állatokat, amelyek rendkívüli módon alkalmazkodtak a városi környezethez, és olyanokat is, amelyeknek visszatérése inkább meglepetést jelent. Eközben Hugh-Jones szerint tapinthatóvá válik, hogy a személyesebb hangvételt megütő, saját személyiségébe kissé nagyobb betekintést adó természetfilmes mennyire kötődik szülővárosához.

Az emberi és a mellette élő, rejtett állati világ kontrasztja

Hugh-Jones első, városi környezetben forgatott természetfilmjét Attenborough Bolygónk a Föld 2 című sorozatának producereként készítette. Miközben egy több mint 9 milliós város és egy szavanna látszólag nem is lehetne különbözőbb, egy dolog biztosan közös bennük: az állatok életének legfőbb prioritását mindkét helyen a táplálékszerzés, a párkeresés és az ezekkel járó küzdelem adja. A film egyik jelenetében két róka viaskodik egymással, miközben elsétál mellettük egy nő, látszólag tudomást sem véve a közelében kibontakozó drámáról. Ebből egyes netes kommentelők arra következtettek, hogy a jelenet biztosan mesterséges intelligenciával készült, miközben az eset valóban megtörtént, és szerinte pont az emberi és a mellette élő, rejtett állati világ közötti kontrasztot illusztrálja.

A készítőket meglepte, hogy mennyi különböző állati viselkedést tudtak megörökíteni a tavaly 5-6 hónapig tartó forgatás során, és hogy London hatalmas parkjaival és házi kertjeivel mennyire barátságos hely a vadállatoknak. Az emberi környezethez szokott állatokat, köztük a rókákat sokkal könnyebbnek bizonyult lencsevégre kapni, mint a természetben. Cserébe figyelniük kellett, hogy a filmezés során ne sétáljanak be városlakók a képbe, be kellett szerezniük a forgatásokhoz szükséges számtalan engedélyt, és olyan helyeket kellett keresniük, ahonnan az épületek nem takarták ki a vándorsólymok akrobatikus mutatványait. A 20. században a ragadozó madarak élőhelyük elvesztése és a rovarirtó szerek miatt szinte a kihalás szélére sodródtak Nagy-Britanniában. Ezt a folyamatot az elmúlt évtizedekben sikerült visszafordítani, és ma a sziklaszirtekhez alkalmazkodott vándorsólymok kiválóan érzik magukat a magas épületek között, főleg úgy, hogy London tele van kedvenc prédájukkal, a galambokkal. „Ahogy filmeztük őket, amint felhőkarcolók között vadásznak, Supermanre emlékeztetett” – mondta Hugh-Jones.

A városokban az intenzívebbé váló földművelés vagy fakitermelés elől menedéket kereső állatoknak azonban óriási kihívással szembe kell nézniük: a zöld oázisokat forgalmas utak választják el egymástól, és az autók halálos veszélyt jelentenek az állatokra. A filmben a forgalom által okozott kockázatokat egy félénk, fiatal róka szemszögéből is bemutatják, ami éppen tanulgatja, hogyan birkózzon meg a mellette hangosan elszáguldó, ijesztő autókkal. A producer szerint „a városi állatok közül sokszor azok maradnak életben, amelyek óvatosabbak, mivel annyira veszélyes nekik ez a környezet”.

A filmesek igyekeztek olyan helyzeteket keresni, amikor Attenborough közvetlenül is találkozhatott a Londonban élő vándorsólymokkal és rókákkal. „Olyan, mintha az állatok tudnák, hogy ő itt David Attenborough, aki a barátjuk” – mondta a producer, aki szerint a filmesnek természetesnek érződő kapcsolata van az állatokkal. – Átélheted, milyen London felett papagájokkal repülni”.

A film leglenyűgözőbb jelenete olyan érzést kelt, mintha mi magunk is a kis sándorpapagájokkal repülnénk együtt. A világoszöld tollazatú és vörös csőrű papagájok Afrika északi trópusi övében, valamint az indiai szubkontinensen őshonosak, és Londonban az 1960-as években alakult ki a valószínűleg fogságból szökött állatokból álló, elvadult populációjuk. A filmesek a naponta ugyanazon az útvonalon repülő madárrajt FPV-drónnal örökítették meg, szinte maguknak a papagájoknak a perspektívájából.

Hugh-Jones szerint a drónok elképesztő lehetőségeket kínálnak, és az elmúlt 10 évben ez a technológia jelentette a legnagyobb áttörést a természetfilmek világában. Ha korábban légi felvételeket akartak készíteni, több tízmillió forintnak megfelelő összegért helikoptert kellett bérelniük, most pedig ugyanezt minimális ráfordítással meg tudják valósítani. A drónok ráadásul nemcsak más perspektívát kínálnak, hanem könnyebben képesek követni a tereptárgyak között mozgó állatokat, ahogy azt a papagájos jelenet is mutatja. Eközben fontos, hogy etikusan és az állatok megzavarása nélkül használják őket. Ebben segít a technológia fejlődése, aminek köszönhetően a drónok egyre apróbbak, halkabbak és okosabbak lesznek.

Újravadított városok lehetnek a természet menedékhelyei

„A városaink a vadállatok menedékévé válnak” – mondta Hugh-Jones, amit szerinte az is alátámaszt, hogy a bemutatott fajok közül többnek, köztük a rókáknak és a sünöknek a populációi országos szinten Londonban vannak a legjobb állapotban. Az elmúlt években több sikeres kezdeményezés is zajlott a brit főváros egyes területeinek visszavadítására és természetbarátabbá tételére, és a producer a film angliai fogadtatását elnézve úgy látja, hogy a Vad London több hasonló terület létrejöttét inspirálta. Ennek hátterében szerinte az áll, hogy a városi lakosság vágyik a természet közelségére, így elfogadóbb a kuriózumnak számító vadállatokkal, főleg úgy, hogy jelenlétük nem ütközik az emberek érdekeivel.

Kevés jobb példa létezik a természet ellenálló képességére, mint az, hogy legkülönbözőbb állatfajok egy London méretű nagyvárosban is megtalálják a számításukat. Az Attenborough tavaly megjelent Óceán című könyvéhez hasonlóan optimista hangvételű Vad London nem túlzottan terheli a nézőt a városok, a modern városi életvitel által okozott környezeti problémákkal. Ehelyett inkább azt üzeni, hogy apró tettekkel mindannyian tehetünk valamit a mellettünk élő állatokért, ami végső soron nemcsak az ő, hanem a mi életünket is jobbá teszi.

Ha valaki lemarad a Vad London péntek esti premierjéről, a dokumentumfilmet szombaton 21:00-tól, vasárnap 12:20-tól is megnézheti a BBC Earth-ön. Szintén péntek este, 19:50-kor kerül bemutatásra az Élet a Földön – Attenborough legnagyobb kalandja, ami a nagyszabású 1979-es sorozat elkészültét mutatja be.