Miután a holland MV Hondius óceánjáró hajó utasai közül már hárman meghaltak azt követően, hogy megjelent a fedélzeten a hantavírus, egy nemzetközi kutatócsoport olyasmire készül, amit még egyetlen nyugati laboratóriumnak sem sikerült elérnie: hatékony védőoltást fejleszteni a fertőzés ellen. A projekt az EnsiliTech nevű bristoli biotech-startup, a hantavírus elleni antigént kifejlesztő texasi Emervax és a vakcinákat előállító dél-afrikai Afrigen együttműködésében valósul meg.

„Nyilvánvalóan csodálatos lenne egy vakcinát kifejleszteni, mert akkor meg tudnánk előzni a megbetegedéseket, vagy legalábbis enyhíteni a fertőzés legsúlyosabb következményeit" – mondta a BBC-nek a kutatást koordináló Asel Sartbaeva, a Bath-i Egyetem kémikusa. Bár a projekt már több mint két éve, 2024 januárjában elindult, a most kitört hajójárvány sürgősebbé tette az erőfeszítéseket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg sem engedélyezett antivirális kezelés, sem vakcina nem létezik a hantavírus ellen – a betegeket kizárólag tünetileg lehet kezelni, a légzőszervi, szív- és veseszövődmények ellen küzdve.

Idáig nyolc esetet azonosítottak az Argentínából indult és több Atlanti-óceáni sziget érintésével épp Tenerife felé tartó MV Hondius utasai között. Ezek közül ötöt laboratóriumban is megerősítettek, három fertőzésgyanú mellett, és a három haláleseten (egy német nőn és egy holland házaspáron) túl egy kritikus állapotú és négy enyhébb tünetekkel küzdő utasról lehet tudni.

A kórokozó az andoki vírus (ANDV), amely elsősorban Dél-Amerikában honos, és ez az egyetlen az ismert hantavírusfajok között, amely bár rendkívül ritka esetben, de emberről emberre is terjedhet. Az elsősorban rágcsálók által hordozott és terjesztett hantavírus globálisan ritka kórokozónak számít, becslések szerint évi néhány tízezer fertőzés történhet, nagyrészt Ázsiában és Európában, de az itt terjedő vírusfajoknak viszonylag alacsony a halálozási rátájuk, és elsősorban vérzéseses lázat vagy veseelégtelenséget okozhatnak. Ezzel szemben az amerikai kontinensen terjedő formái súlyos szív- és tüdőbetegséggel járhatnak, amelynek halálozási aránya az 50 százalékot is elérheti.

Hűteni sem kell, olcsó, már csak tesztelni és engedélyezni kell

A vakcinafejlesztés kulcsa egy enszilikálásnak (ensilication) nevezett forradalmi eljárás, amelyen Sartbaeva már több mint 15 éve dolgozik. A módszer lényege, hogy a vakcina aktív fehérjéjét szilícium-dioxid-héjba zárják, vagyis gyakorlatilag egy mikroszkopikus homokszemcsébe foglalják, amitől az oltóanyag szobahőmérsékleten, sőt akár 100 fokos melegben is stabil marad, és hűtés nélkül akár három évig is eltartható. Ez különösen fontos a hantavírushoz hasonló fertőzések esetén, amelyek jellemzően olyan távoli, vidéki területeken jelennek meg, ahol a hűtőlánc fenntartása nehézkes vagy lehetetlen. Becslések szerint jelenleg a vakcinák közele fele megsemmisül szállítás és tárolás közben, a hűtés pedig akár 80 százalékkal is megdrágíthatja az előállítási költségeket – az enszilikálás tehát mindkét problémát orvosolhatja, és akár a vakcinák drónnal történő kiszállítását is lehetővé teszi. Az eljárás mögött álló EnsiliTech már 1,7 millió font értékű brit kormányzati megbízást nyert el a világ első hőstabil mRNS-vakcinájának kifejlesztésére.

Miközben a hantavírus elleni vakcina egyelőre fejlesztés alatt áll, a jelenlegi járvány rámutatott, mekkora űr tátong a globális járványügyi felkészültségben. A világon kizárólag Dél-Koreában és Kínában léteznek engedélyezett hantavírus-vakcinák, ezek azonban más fajokat céloznak, és az andoki vírus ellen nem hatékonyak. A ribavirin és a favipiravir nevű antivirális szerek, valamint egyes monoklonális antitestek, például az MIB22 és a JL16 ígéretes eredményeket mutattak korai kutatásokban, globális engedélyt azonban egyik sem kapott.

Sartbaeva professzor és munkatársai szerint az MV Hondius tragédiája jól érzékelteti, mi a tét. Az enszilikálás korábban már tetanusz- és tuberkulózis-antigéneken is bevált, és a kutatócsapat most azt reméli, hogy ugyanez az eljárás a texasi partnerek által fejlesztett hantavírus-antigénre is alkalmazható lesz, és végül egy olyan hőstabil vakcinát hoznak létre, amit nehezen megközelíthető helyekre is el lehet juttatni.

Keresik a hajót elhagyó utasokat, de pánikra semmi ok

Mindeközben az egészségügyi hatóságok igyekeznek felderíteni azokat az utasokat, akik április 24-én a Szent Ilona-szigeten elhagyták a hajót. Számukról több változat kering: a luxushajó üzemeltetője szerint 29-en szálltak le, a holland kormány szerint 40-en. Köztük volt az a holland nő is, aki az első áldozattal, férje holttestével együtt hagyta el a fedélzetet, majd két nappal később egy johannesburgi kórházban szintén meghalt.

A körülbelül 150 főt szállító hajó utasai és a személyzet tagjai 28 különböző országból származnak, az ismert adatok alapján magyarok nincsenek és nem is voltak a fedélzeten. A Szent Ilona-szigeten leszállt utasok közül több brit és amerikai személlyel már sikerült felvenni a kapcsolatot, ők tünetmentesek, és a hatóságok monitorozzák őket a következő napokban. Az európai járványügyi központ (ECDC) szerdán jelezte, hogy nagyon alacsony annak a kockázata, hogy a holland hajón kitört fertőzés a lakosságban tovább terjedne.

A WHO csütörtöki sajtótájékoztatóján Maria van Kerkhove, a szervezet epidemiológusa elmondta: „Szeretnék világosan fogalmazni. Ez nem a SARS-CoV-2. Ez nem egy covidpandémia kezdete. Ez egy hajón történt fertőzés.” Van Kerkhove szerint mivel a koronavírusokkal ellentétben a hantavírusok csak nagyon közeli, intim érintkezéssel terjednek, nem lehet semmilyen széles körben terjedő járványhoz hasonlítani.