Járványszerűen terjed az elhízás az alacsony és közepes jövedelmű országokban, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, a Karib-térség és a Csendes-óceáni szigetek egyes részein aggasztóan gyorsan emelkedik a felnőttkori kóros túlsúly esélyeit megduplázó gyerek- és serdülőkori obezitás aránya a legfiatalabb nemzedékeken belül – állítja az a Nature folyóiratban nemrégiben megjelent átfogó tanulmány, amely szerint jelenleg már 1 milliárd embert érint a számos betegségért, krónikus szövődményért felelős elhízás.

A nem fertőző betegségek kockázati faktorait vizsgáló globális hálózat, az NCD-RisC kutatói 232 millió 5 évesnél idősebb és 45 évesnél fiatalabb földlakó egészségügyi adatainak évtizedeket átfogó idősoros adatait elemezték. A Phys.org portálon ismertetett eredmények szerint a számos krónikus betegség rizikófaktoraként számon tartott elhízás arányának növekedése megállt ugyan Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Ázsia magas jövedelmű régióiban, a gyerek és serdülők körében pedig még mintha az enyhe csökkenés jelei is mutatkoznának. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban azonban riasztó a helyzet.

A kutatócsoport az elhízási arányok éves változásait és azok ütemét feltérképező kutatók azonosították azokat a régiókat, országcsoportokat is, amelyek hasonló mintázatokat mutattak a gyerek- és serdülőkori elhízás arányában. Eszerint a magas jövedelmű országokban a gyerekek és tinédzserek elhízási aránya már az 1990-es években elkezdett csökkenni, miközben ez a tendencia a felnőtteknél csak 2000 körül kezdődött. A kutatók szerint az egészséges élelmiszerekhez és egészségügyi információkhoz való hozzáférés jelentősen támogatta ezt a folyamatot.

Ezzel szemben a fejlődő országokban az urbanizáció, a fizikailag megterhelő munkáról az ülőmunkára való áttérés és az importált feldolgozott élelmiszerektől való függőség úgy változtatta meg a többség életmódját, amely nem várt módon növelte az elhízás kockázatát, amivel a helyi közegészségügyi rendszerek nem tudtak lépést tartani.