A GKN1 fehérje blokkolása varázslatos hatással volt a laboregerekre egy amerikai kutatásban: hiába ettek többet, nem híztak, nem nőtt a testzsírjuk, és nem indultak el kóros folyamatok a szervezetükben.
Idősebb korban inkább a krónikus betegségek és az immunrendszer állapota befolyásolja azt, hogy kinél milyen súlyos betegség alakul ki a koronavírus-fertőzést követően, de a 20–39 éves korosztálynál az elhízás számít leginkább, állítják oxfordi kutatók.
Az USA-ban aggasztóan nő a táplálkozási zavarok előfordulása, de a bánatevés, a túlevés, és az elégtelen táplálkozás is gyakoribbá vált. A Minnesotai Orvosi Egyetem vizsgálta a pandémia és a táplálkozási szokások felborulásának összefüggéseit.
A máj ultrahangos stimulálásával az agy anyagcserét szabályozó központja is aktivizálódik, így a súlyfeleslegtől is könnyebb megszabadulni, ráadásul az inzulinrezisztencia is késleltethetővé válik. Mindezt egérkísérletekben bizonyították, de a kutatók reményei szerint hamarosan embereken is tesztelhetik a módszert.
Több mint 900 ezer kórházi ápolást igénylő koronavírusos páciens adatait vizsgálva állapították meg kutatók, hogy a kórházi esetek 63 százaléka megelőzhető lett volna. Az elkerülhető súlyos tünetek a legtöbbször az elhízás miatt alakultak ki, és ez minden korcsoportban így volt.
A nem túl meglepő eredményt hozó amerikai kutatás azért fontos, mert az USA lakosságának 42 százaléka már így is elhízottnak számít. A kutatók azt is kiemelték, hogy a legalizáló államokban 12 százalékkal csökkent az alkohol iránti kereslet.
Az amerikai sportorvosok szerint a jégkorong és az amerikai futball egyes szabályain változtatni kellene, emellett az összes testkontaktussal, ütközéssel járó sportban kötelezővé kellene tenni a fejvédőt. Olyan orvos is van, aki korhatárhoz kötné a legveszélyesebb sérülésekkel járó sportágakat.
Japánban már ősztől árulják a 70 százalékos étcsokis KitKatet, ami már cukrozás nélkül édes – a kakaóbabot borító terméshús új felhasználási módjának köszönhetően.
Egy a Sorbonne-on végzett kutatás százezer ember életét követte nyomon öt éven keresztül, és gyanús, hogy a magasabb vércukorszint hajlamosabbá tehet a rákos megbetegedésre. A tanulmány szerint azoknál, akik heti két doboz kólát isznak, 18 százalékkal nő a rák kockázata.
Egy több mint ezer főből álló kutatócsoport 200 ország testtömegindex-változásait vizsgálta 33 éven keresztül. Kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben mégsem a jómódú városiak felelősek a globális elhízásért.
Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
A mára már népbetegségként számon tartott elhízás csökkentéséhez elég lenne máshogy építeni a településeket, állítják műholdképeket elemző amerikai kutatók.
Kutyákon vizsgálták a hízékonyságra hajlamosító faktorokat, köztük a lelki és szociokognitív eredőket az ELTE és Padovai Egyetem etológusai. Az ebek kivállóan modellezik az embereket e tekintetben is.
Brit rákkutatók figyelmeztettek, hogy ha így megy tovább, a mai fiatal felnőttek több mint 70 százaléka túlsúlyt cipel majd, mire eléri a középkort. Pedig már így is a brit Nyugat-Európa legkövérebb nemzete.