A Bristoli Egyetem kutatócsoportja a Journal of the Royal Society Interface folyóiratban megjelent tanulmányban ismerteti azt az ausztrál vércséktől (Falco cenchroides) ellesett megoldást, amely jelentősen növelheti a 3 méternél nem nagyobb szárnyfesztávolságú és 15 kilogrammnál nem nehezebb autonóm légi drónok repülési stabilitását.

Az angol szakterminológiában small uncrewed aerial vehicle (SUAV) gyűjtőnéven ismert, a kartográfiai felmérésektől a kutatóexpedíciókon és háborúkon át a csomagküldő-szolgálatokig számtalan területen bevethető kis méretű pilóta nélküli légijárművek legnagyobb problémája, hogy nem bírják a kevésbé békés légköri viszonyokat. Szemben az elegáns és stabil technikájuk okán a levegő hercegeinek is nevezett vércsékkel.

A Connect Sci tudományos portálon megjelent ismertetés szerint a kutatók szélcsatornában tanulmányozták a faj idomított példányainak magyarul szitálásnak nevezett – az alábbi videóban is megfigyelhető – energiatakarékos „lebegő” reptechnikáját.

A kutatócsoport által megépített SUAV-prototípus azt imitálja, ahogy a vércsék szárnyaik és farkuk minimális mozdításaival egyensúlyban maradnak a szélben, miközben tollaik és ízületeik természetes rugalmassága segít elnyelni a hirtelen légáramlási változásokat.