Az elmúlt hetekben hangos vita folyt arról, hogy titokban lehet-e tartani mindent, ami a gyóntatófülkében elhangzik. De mi történik, ha valaki nem a papnak, hanem a pszichológusának számol be arról, hogy bűncselekményt követett el, vagy annak áldozatává vált?
Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
Belehalt sérüléseibe az a kétéves kisfiú, akihez március elején hívtak mentőt, miután a sérüléseit vizsgáló orvos súlyos bántalmazásra utaló nyomokat fedezett fel rajta. Mint kiderült, a fiú nevelőszüleit korábbi foglalkoztatói bántalmazás gyanúja miatt bocsátották el. Hogy bízhattak rájuk újabb gyerekeket? Egy kelet-magyarországi gyerekvédelmi gyámot kérdeztünk a rendszerszintű problémákról.
A Gyermekjogi Civil Koalíció párbeszédet kezdeményez a belügyminiszterrel: akciótervükkel arra szeretnének rávilágítani, hogy jogászkodás helyett mivel lehetne javítani a hazai gyerekvédelem áldatlan állapotain.
Az átlagostól eltérő nemi érdeklődésű vagy identitású emberek ellen a magyar kormány által módszeresen tüzelt morális pánikkeltés cserben hagyja a védeni hivatott gyerekeket, állítja az immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában Rédai Dorottya genderkutató.