A ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI keddi bejelentése szerint az egyelőre nem nyilvános AI-modelljüknek több millió dollárnyi számítási kapacitásba és mintegy 88 órába került a folyadékok mozgásával kapcsolatos úgynevezett Navier–Stokes-egyenletek megfejtése – írja a Phys.org. Ez a matematikai probléma egyike annak a hét, Clay Matematikai Intézet által összeállított millenniumi problémák, amelyek egyelőre megoldásra várnak. A millenniumi problémák megoldása egyesével egy millió dolláros jutalommal jár, és a 2000-ben összeállított listáról az elmúlt huszonhat évben egyet sikerült megfejteni. Ugyanakkor az OpenAI kijelentette, hogy ha bebizonyosodik a modelljük számításainak érvényessége, akkor sem kérik el a pénzdíjat.

Az OpenAI augusztus végén kezdte el betanítani azt az AI-modellt, ami az eddig kiadottaknál jóval nagyobb képességekkel rendelkezik, majd miután arról értesült a cég, hogy egy versenytársa megoldotta a millenniumi problémákat, ráengedték a matematikai feladatokra a modellt. Bár az összeset nem oldotta meg, a Navier–Stokes-egyenleteken végzett munka meglepően sikeresnek bizonyult: a procedúra végső szakaszában 10 ezer AI-ügynök dolgozott a problémán, Sebastien Bubeck, az OpenAI kutatója szerint. Az egyenletek a levegő és a vízhez hasonló folyadékok mozgását írják le, amelyeket a repülőgép-tervezésben, az időjárás-előrejelzésben, és a véráramlás vizsgálatában alkalmaznak. Az OpenAI szerint modelljük bebizonyította, hogy ezek az egyenletek idővel érvénytelenek lehetnek.

A probléma megoldása szokatlanul nagy összegbe került a cégnek: Mark Chen, az OpenAI kutatási igazgatója a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a számítások költségei „határozottan több millió dollárra" rúgtak, ami körülbelül az ezerszeresét jelenti a vállalat matematikai problémákra költött összegeinek – mondta Bubeck. Ugyanakkor a Navier–Stokes-egyenletek megfejtése komoly összetűzéseket is eredményezett a matematikusok és kutatók körében: miután az OpenAI beszámolt az eredményeiről, Tristan Buckmaster, a New York-i Egyetem matematikusa, és Levent Alpoge, aki az OpenAI konkurens cégénél, az Anthropicnál dolgozik, közzétették saját, AI segítségével készült munkájukat három kapcsolódó egyenletről.

A New York-i Egyetem matematikusa szerint, az OpenAI azt a hónapok alatt megalkotott megközelítést alkalmazta, amelyet Alpoge és Buckmaster dolgozott ki. Ugyanakkor az OpenAI visszautasította a vádakat, majd felajánlotta a szerzőség megosztását: „hogy egyértelmű legyen, nem használtuk az ő [Buckmaster és Alpoge] promptjaikat vagy bizonyításaikat modelljeink ösztönzésére vagy ügynökeink irányítására" – nyilatkozta Bubeck a sajtónak. A millenniumi problémák megoldásának ellenőrzése nem véletlenül meglehetősen hosszú folyamat: a díjra vonatkozó szabályok szerint a megoldásokat először egy szakértői bírálaton átesett folyóiratban kell publikálni, az elfogadásuk után a matematikai bizottság két éven keresztül vizsgálja azokat, majd a Clay Matematikai Intézet csak ezután hívja össze a munka elbírálását végző bizottságot.

Kapcsolódó cikk:

Elnyerte a matematika Nobel-díját, aztán bejelentette, hogy az OpenAI-hoz igazol

Bodnár Zsolt tudomány augusztus 4.

Jacob Tsimerman júliusban kapta meg a matematika Nobel-díjának emlegetett Fields-érmet, de a torontói professzor elhagyja a szakterületét: szerinte a mesterséges intelligencia olyan gyorsan fejlődik, hogy most kell beszállni, ezért az egyik vezető cégnél kutatja majd az AI-biztonságot.