Az amerikai kormány már eldöntheti, mikor és milyen AI-modell jelenhet meg, míg az ágensekre helyeződő fókusz Kínának kedvez – több fronton is új korszakba lépett az AI-ipar. Kihasználtuk a szűk időablakot, és leteszteltük a betiltott, majd kegyelmet kapott Claude Fable–5-öt: budapesti időutazós kalandjátékot is fejlesztettünk vele, mielőtt végleg fizetőssé válik.
Hiába az amerikai chipblokád, a kínai mérnökök nyílt, olcsó és hatékony AI-modelljeikkel egyszerűen megkerülték a fizikai korlátokat. Egyre több nyugati cég választja az Alibaba, a Zhipu, a Moonshot vagy a Xiaomi AI-rendszereit az OpenAI és a Google helyett, az AI-robotok piacát pedig 90 százalékban uralja Kína.
Miközben a Microsoft lassan szabadul a ChatGPT fogságából, az Apple a modernkori vetélytársával, a Google-lel szövetkezik: az új Siri AI már a Geminire épül. Közben a legerősebb Claude-ot nemzetbiztonsági okokból törölni kellett, Kína víz alatti adatközpontokat épít, a Pokémon Go pedig a drónháborúkban tűnik fel.
A párizsi VivaTech konferencián ismertette optimista elképzeléseit a mesterséges intelligencia társadalmi szerepéről.
A Claude Fable–5 szombat hajnalban vált elérhetetlenné, miután az amerikai kormány olyan információkat kapott, hogy megkerülhetők a modell szigorú biztonsági korlátozásai.
A Claude Fable 5-öt annyira veszélyesnek ítéli az amerikai AI-cég, hogy nem is válaszolhat kiberbiztonsági, biológiai és kémiai kérdésekre.
Az OpenAI-t etikai aggályok miatt elhagyó kutatók által alapított Anthropic a biztonságos AI ígéretével indult, de a Claude chatbot sikeréhez egy azóta elítélt kriptocsaló milliárdjai is kellettek. Mi a titka Dario Amodei cégének? Mit csinálnak másképp, mint a Google vagy az OpenAI?
Június 12-i tőzsdei bevezetésére készül Elon Musk űrvállalata, a SpaceX. Minden idők legnagyobb elsődleges részvénykibocsátása lehet az övék, ami Musk vagyonát is az egekbe lőheti.
Az AI-cégek nyílt levélben üzentek az Egyesült Államok Kongresszusának, hogy szigorítson a technológia biológiai felhasználási feltételein.
A katolikus egyházfő a hagyományokkal szakítva maga mutatta be első enciklikáját, amelyben a deepfake-ek, az autonóm fegyverek és a munkahelyeket érintő technológiai fenyegetések ellen is felszólal. A vatikáni bemutatón az egyik legnagyobb AI-cég, az Anthropic alapítója is részt vett.
A mesterséges intelligencia körüli beruházási láz első pillantásra planetáris méretű innovációs forradalomnak tűnik. Közelebbről szemlélve azonban a helyzet kevésbé tűnik idillinek.
A Magnifica Humanitas az emberi méltóság megőrzése és az AI jelentette kihívások mellett a világot megrázó mai háborúkról is teológiai iránymutatással szolgál.
Hardvermérnök váltja szeptembertől az Apple élén Tim Cookot, aki a céget az elmúlt 15 évben a világ egyik legsikeresebb vállalatává tette. Ternus legnagyobb kihívása az Apple AI-erőfeszítéseinek felrázása lesz.
A Claude, a Perplexity és a Meta is elkezdett olyan AI-ágensekkel kísérletezni, amik már nemcsak válaszolnak, mint a chatbotok, hanem fájlokat másolnak, programokat használnak, böngésznek az interneten – és elvégzik a piszkos munkát.
A csatározás tétje: milyen feltételekkel kerülhetnek az állami hatalom közelébe a 21. század legbefolyásosabb technológiájának fejlesztői, és hol húzódnak azok a határok, amelyeket sem pénz, sem politikai nyomás nem törölhet el.