A szókincs a nyelvek legváltozékonyabb része, a naiv nyelvrokonítók mégis gyakran hivatkoznak rá. Pedig a régi magyar szótövek is az uráli örökségről tanúskodnak. Kálmán László, az MTA nyelvésze folytatja a bizonyítékok felvonultatását.
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
A ma magyarul beszélők ősei az Ural-hegység nyugati lábánál éltek, és onnan indultak útnak az első évezred második felében – támasztja alá egy most megjelent populációgenetikai kutatás a finnugor eredet nyelvészeti és régészeti érveit.