Magyar és észt kutatók genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére

Bár a mai magyarok génállománya nem különbözik lényegesen a szomszédos, indoeurópai népekétől, a markáns megkülönböztető jegyek arra utalnak, hogy az ugor eredetre vonatkozó nyelvészeti teóriát a genetikai eredmények is alátámasztják. A magyarság ugyanis nemcsak nyelvében, hanem genetikailag is rokonságban áll az Ural vidékén élő ugor népekkel. 

Egy magyar és észt tudósokból álló kutatócsoport az elmúlt négy évben azt vizsgálta, hogy kimutatható és igazolható-e számottevő molekuláris genetikai kapcsolat a mai magyar népesség és legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok, más néven a hantik és a manysik között. A Helen Post észt molekuláris genetikus és Németh Endre populációgenetikával foglalkozó matematikus-informatikus által vezetett kutatás eredménye a Scientific Reportsban jelent meg május 24-én. 

A tanulmány egy pár éve felfedezett öröklődő génváltozat eurázsiai elterjedtségét vizsgálta, amelyről kiderült, hogy nagyobb arányban kizárólag az obi-ugorok, az Ural vidékén élő baskír csoportok, kisebb mértékben a volgai tatárok és a Kárpát-medence magyar nyelvű népességének tagjaiban található meg – elsősorban a székelyek körében.

Julianus barát igaza

Az eredmények pontos interpretációjához a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, de úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel a Julianus barát által Magna Hungariában, a Volga-Urál vidékén megtalált magyarok genetikai nyomaira is rábukkanhattak. Ez az ősmagyar népesség a baskír és a volgai tatár csoportokba olvadhatott be. Az adatok azt mutatják, hogy az egykori Magna Hungariában még sokkal magasabb lehetett az ugor eredetű elemek aránya a magyar génkészletben, mint a Kárpát-medencébe betelepült magyarság körében, és ez a genetikai örökség az elmúlt évezred folyamán a különféle népességek keveredésével tovább csökkent. 

A magyarok bejövetelének középkori ábrázolása a Képes KrónikábanForrás: Wikipédia

„A nyelvrokonság és a genetikai rokonság közötti kapcsolat egyáltalán nem egyszerű. Annyit biztosan elmondhatunk, hogy egyikből sem következtethetünk közvetlenül a másikra, ugyanakkor mindkét terület vizsgálata segíthet a magyarság őstörténetének jobb megismerésében” – írták a kutatók a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent közleményükben.

Géntörténelem

Hogy miről is van szó, annak megértéséhez tudni kell, hogy az archeogenetikusok a populációk apai ági leszármazási vonalát az Y-kromoszóma alapján térképezik fel. Ezek a kromoszómák ugyanis polimorfak, és az ivarsejtek egyesülése utáni meiózis során nem rekombinálódnak – ezért generációról generációra viszonylag változatlan formában öröklődnek, ráadásul az általuk hordozott apai információ nem keveredik az anyai információval. És mivel az Y-kromoszóma haploid, vagyis sejtenként csak egy kópiában fordul elő, változásai alapján végigkövethető a férfiak genetikai története. (Az Y-kromoszóma egyébiránt az utód nemét is meghatározza, továbbá felelős az elkövetkező nemzedék hímivarú egyedeinek fertilitásáért, leegyszerűsítve a hímivarsejtek egészségéért is.)

A Németh és kollégái által bevetett archeogenetikai módszer azon alapul, hogy az apai vonal haplocsoportjait úgynevezett biallélikus markerek határozzák meg, amelyek matematikai, bioinformatikai elemzésével követhető és rekonstruálható az előző évezredekben élt nemzedékek vándorlásainak ideje és iránya. A genetikai adatokból következtetni lehet az egyes, ma is élő populációk apai vonalának földrajzi eredetére, a más népcsoportokkal történt keveredésekre, és a rokonsági viszonyokra is.

A térképen a korai magyarság feltételezett vándorlási útvonala látható régészeti adatokra alapozva. A sárga terület a manysi, a piros a hanti népcsoport mai elhelyezkedését jelzi. Az áttetsző rózsaszínnel jelölt területen ősmagyar régészeti leleteket találtak, és nagyjából ide tehető a Julianus barát által említett Magna Hungaria.Forrás: Post et al.

Ősapanyelv

Németh Endre a Qubitnek elmondta, hogy az észtországi Tartu Egyetem Biogenomikai Intézetének adatbázisában tárolt, illetve a hazai populációból származó minták alapján azonosítottak egy N-L1034 nevű markert, amely ugyan a mai magyar népességben alacsony, de a finnugor migrációs markernek tartott N3 haplocsoport egyik alcsoportja. Ez az az apai vonalú, a finnugor nyelvű népességeket összekötő alcsoport, amely a magyar nyelvű népességet is elválasztja a nem finnugor népektől. 

A magyar matematikus-informatikus szerint kiderült az is, hogy úgy tűnik, a finnugor népeket egyértelműen az apai vonalak kapcsolják össze, az anyai vonalak genetikai összetétele a legtöbb finnugor nép esetében a szomszédos népekére hasonlít. A különbség olyan jelentős, hogy míg a finn apai vonalak 60 százaléka származik Szibériából, az anyai vonalak esetében ez az arány pár százalék. A kutatások azt jelzik, hogy a finnugor népeket összekapcsoló apai vonalak bő 7 ezer éve egy szűk közösségből indultak el, a finnugor alapnyelv lehetőségét így nem hogy kizárni, de sokkal inkább valószínűsíteni lehet. 

A kutatás szerint a feltételezett, a finntől különváló ugor ősapa bő 4000 éve élt, ami Németh szerint jól illeszthető az ugor alapnyelv feltételezett leválására vonatkozó becslésekhez.

Az apai genetikai családfa az Y-kromoszóma alapjánForrás: Helen Post et al.

Németh szerint a további, jóval nagyobb mintán elvégzendő és részletesebb vizsgálatok előtt mindenképp hangsúlyozni kell, hogy egy keletebbi finnugor vagy uráli őshaza semmilyen mértékben nem befolyásolja a nyelvészek szigorúan nyelvi témájú eredményeit. Legfeljebb az urál-altáji nyelvi kapcsolatok kialakulására kínálhat egy gyakorlati magyarázatot. Érdemes megjegyezni, hogy a genetikai adatok alapján valóban nem valószínűsíthető uráli-altáji nyelvi érintkezés. Sokkal inkább az tűnik életszerűnek, hogy uráli csoportokat asszimiláltak az altáji nyelvet beszélő csoportok.

Magyarságkutatók

A tanulmány szerzői közül Németh Endre korábban az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Budapesti Orvosszakértői Intézetének DNS-laborjával dolgozott együtt, de Fehér Tibor történésszel együtt részt vesz az Árpád-ház Projektben is a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárával együttműködve. Székely Gábor informatikus, valamint Klima László, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tagja; Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tagja. Klima László és Türk Attila nyelvészeti és régészeti konzulensként vettek részt a munkában.

Archeogenetikával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban: 

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.