Értsük meg egymást!
A jelentés fogalmát nem célszerű a megértés sokféle menetéhez és mibenlétéhez kötni. Ezek szerint tehát valami máshoz kellene lehorgonyozni? Vagy hagyjuk meg ilyen lazának? Vagy mondjunk le róla teljesen?
Kálmán László összes cikke
Jelentés a jelentésről
Nagy bajban vagyunk: a magyar jog nagyon alapvető kérdésekben, a szövegek értelmezésében olyan fogalmakra épül, amiknek a leírását jól ellenőrizhető, tételes formában sehol sem találjuk meg.
Befejezzük a kavarást
Kálmán László megígérte, hogy befejezi a kártyákat megkeverő és kiosztó Java-programot, ezt most meg is teszi. De hogy ne csak favágás legyen, egy-két fogalmat is elmagyaráz azért.
Objektumok: jöjjön a Java!
Kálmán László, az MTA nyelvésze a Javában mutatja be, hogyan működnek a programozásban az osztályok és a modulok.
Ige, számnév, melléknév, majom: vadásszunk szófajokra!
Hogyan lehet megállapítani, hogy melyik szófajba tartozik egy-egy szó? Minél többet tudsz a nyelvészetről, annál nehezebb.
Félre a tréfát, programozzunk Pythonban!
Itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk, és írjunk végre egy önálló, működő programot. A Kukucs az új Hello World.
Programozás: amit nem muszáj, de hasznos
Modul, interfész, implementáció: Kálmán László, az MTA nyelvésze ezúttal OCaml-ban programoz, és még házi feladatot is ad. De nem kell beküldeni!
Ahány szó, annyi szófaj?
A legtöbb nyelvész alábecsüli annak a jelentőségét, hogy mennyire eltérően viselkednek az egyes szavak, szócsoportok. Ha valóban aszerint osztályoznánk őket, hogy milyen környezetekben fordulnak elő, kis túlzással minden szó külön szófajt alkotna.
Kártyalapok az univerzumban
Kálmán László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa ismét kártyákkal bűvészkedik – ezúttal C-ben, illetve C++-ban. Csak a kezét figyeljék!
Hogyan osztályozzuk a szavakat? Nem biztos, hogy úgy kellene, ahogy az iskolában tanítják!
Már harmadik elemiben elvont nyelvtani kategóriákkal bombázzák a gyerekeket, amiknek szinte semmilyen szemléleti alapjuk nincs. Hagyjuk a mára teljesen elavult iskolai nyelvtant!
Eljárások és paraméterek
Mitől fog ugyanaz a program a különböző futásaikor más és más viselkedést mutatni? Kálmán László, az MTA nyelvésze Pascalban varázsol a Qubit hasábjain.
Nyelveken beszélünk
Végső soron minden programozási nyelvvel ugyanazt tudjuk megtenni, nem tökmindegy, hogy milyen nyelvet használunk? Nem egészen: van jó sok szempont, ami számíthat.
Mi az a kollokáció, és hogyan fordítsa a gép angolra, hogy „bakot lő”?
Vigyázat, a „shoot a buck” nem biztos, hogy jó megoldás! Kálmán László, az MTA nyelvésze kollokációról, idiómákról, entrópiáról és gépi fordításról.
A program belső univerzuma
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.
Játsszunk programozást!
Amikor programozol, egy virtuális térben tervezel virtuális lényeket, meg azt, hogy mit tudnak majd azok egymással csinálni. Ugyanakkor a kis elemeket, amiket megírtál, ugyanúgy kell összeilleszteni, mint valami puzzle-ban.
A rend ára
Hogyan mérhetjük meg a nyelvészetben, hogy mekkora az ára a rendetlenségnek? Vagy ami ugyanaz: a rendrakásnak? Mennyi információt hordoz a szóköz, és hány biten lehet eltárolni egy teknős útját?
A rendetlenség mérése
Hogyan számíthatjuk ki egy teknős entrópiáját?