A koronavírus-járvány előtt a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin volt az olajipar egyik utolsó fénylő csillaga, most viszont úgy tűnik, hogy a légi közlekedés tér vissza a leglassabban a járvány előtti növekedési trendhez. A károsanyag-kibocsátást célzó környezetvédelmi szabályok ráadásul jelentősen növelhetik a finomítók költségeit és ezzel a repülőutak árát.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Az elmúlt 10 évben annyira gyorsan bővült a földgáz kitermelése, hogy nem tudott lépést tartani vele a gáz elszállítása és felhasználása. A gázbőség azóta sem csillapodik, sőt 2019-ben eljött a „gázlavina” korszaka, és egy darabig biztosan marad is.
Az ember és a gépek együttműködése miatt 2022-ig 133 millió új munkahelyet várnak, miközben másik 75 millió állás meg fog szűnni a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint. A változásnak máris vannak nyertesei és vesztesei.
A neves elemzőházaknak a jelek szerint fogalmuk sincs, hogy alakul az elektromos autózás jövője. Még a rövid távú előrejelzések között is nagy a szórás, sőt, az egyes intézetek is többféle forgatókönyvvel kalkulálnak.
Hogyan hat az elektromos járművek akkumulátoraira a nem is olyan extrém hideg és meleg? Hát persze, hogy rosszul. Amire a belső égésű motorok kifejlesztésében volt száz év, az az elektromos járművek esetében még gyerekcipőben jár.