Arra hivatkoznak, hogy bár ők biztosítják a hálózati infrastruktúrát, a tartalomszolgáltatók nem kompenzálják őket a megnövekedett adatforgalom miatt. Az érvelésük több ponton is sántít – sőt már az alapgondolat sem igaz.
Az Alphabet X mérnökei kábel nélküli optikai hálózatot építettek ki a Kongó folyó partján, hogy gyors és olcsó internet-hozzáférést nyújtsanak 17 millió embernek.
Ahogy nő az internetezők száma, úgy lesz egyre alacsonyabb a hozzáférés egy főre jutó költsége. Logikusnak tűnik, hogy a tendencia előrevetíti az ingyen, alanyi jogon járó internethozzáférést. Logikus, de valószerűtlen: az internet soha nem lesz ingyenes – legfeljebb azon vitatkozhatunk, hogy ki fizesse a számlát.
A bétatesztelők és a futótüzekkel küzdők után közösségként a washingtoni Hoh rezervátum lakosai próbálhatták ki először a SpaceX szupergyors, mindenhova elérő műholdas internetszolgáltatását.
A globális internetellátottság növekedése a 2007-es 19 százalékról tavalyra 6 százalék alá csökkent, miközben a világ lakosságának fele a digitális világtól elzárva él. A fejlődő országok és a fejlett világ közötti digitális szakadék így egyre mélyebb.