Fénynyalábokkal üzemelő, villámgyors internetközpontot építettek Kongóban

Fénynyalábalapú optikai kommunikációval hoztak létre szélessávú internetkapcsolatot az egykori Loon-projekt mérnökei; igen, ez volt a Google azóta leállított ballonosinternet-fejlesztése. Az új adatátviteli módszerrel a fejlesztők a Kongó folyó mentén fekvő Brazzaville és Kinshasa városának biztosíthatnak a mainál olcsóbb, de jóval gyorsabb adatátvitelt – írja a BBC.

A Taraa-projektet az Alphabet X, a Google anyavállalatának kísérleti részlege indította. A célja, hogy áthidaljanak egy – a fejlesztők szavaival élve –„különösen makacs csatlakozási szakadékot”. Ebben az esetben a szakadék és az áthidalás szó szerint is érthető, mivel a fejlesztőknek egy folyón túlra kellett adatokat sugározniuk.

Bár a kongói demokratikus köztársaságbeli található Brazzaville és Kinshasa kevesebb mint öt kilométerre fekszenek egymástól, a városokat nehéz csatlakoztatni a gerinchálózathoz. A kábelekkel ugyanis meg kellene kerülni a Kongó folyót, ami az ötszörösére növeli a szélessávú internet-előfizetések árát.

Kijitterelni a madarakat

A fejlesztők blogja szerint a vezeték nélküli optikai kommunikációs rendszer (wireless optical communication, WOC) sikerrel csatlakoztatta a településeket az internetre. A fénynyalábos optikai adatátviteli rendszer (Free Space Optical Communication, FSOC) rendelkezésre állási ideje (uptime) 99,9 százalék volt, és húsznapos működése során több mint 700 terabájt adatot közvetített.

photo_camera Ride across the river, énekelte a Dire Straits, valósította meg az Alphabet X. A Taara-projekt vezeték nélküli optikai adatátvitele még az elszigetelt régiókba is internetet juttathat – ha a légköri viszonyok megengedik. Fotó: Alphabet X

A FSOC technológiája szabad szemmel észlelhetetlen fénysugarakkal kommunikál. Az adatátvitele ugyanazon az elven működik, mint a hagyományos optikai kábeleké, azzal a különbséggel, hogy a kábelek a burkolaton belül továbbítják a fénynyalábokat, a Taara adó- és vevőegységei meg a levegőben.

Azt a fejlesztők is elismerik, hogy a technológián még van mit finomítani. Az adatátvitelt könnyen megzavarhatják a váratlan események, mint az időjárás (a köd, az eső, a magas páratartalom), vagy az adó- és vevőegység között elrepülő madarak.

„Bár nem számítunk rá, hogy tökéletes kapcsolatot biztosíthatunk minden időjárási és egyéb körülmény esetén, meggyőződésünk, hogy a Taara a továbbiakban is hasonló teljesítményt nyújthat, és kulcsszerepe lesz benne, hogy gyors és megfizethető internet-hozzáféréshez jusson két város 17 millió lakosa.”

– írták a fejlesztők a blogbejegyzésben.

„Bár a ködös San Franciscóhoz hasonló városok sosem lesznek ideális helyek a WOC használatához, a világon rengeteg helyen eszményiek az időjárási feltételek a Taara-kapcsolathoz.”

Ballon helyett tükörreflexes lézer

Az FSOC fejlesztéséhez az Alphabet X mérnökei a Loon-projekt során szerzett lézeres adatátviteli technológiával szerzett tapasztalatokat is felhasználták. (A Loon-projektet az Alphabet februárban állította le, arra hivatkozva, hogy nem tartották üzletileg életképesnek a ballonokról sugárzott internet modelljét.)

A fejlesztők sokat javítottak a lézerek átviteli teljesítményén, de a működési elvét is megváltoztatták: ez nyomokban egy teleszkópéra emlékeztet, ami szoftver- és hardvervezérlésű tükröket mozgatva továbbítja pontosan oda a fénysugarat, ahová kell. Ami pedig az optikai szenzorok előtt elrepülő madarak problémáját illeti: az ebből fakadó adatátviteli zavarok hibajavító algoritmusokkal mérsékelhetők.

photo_camera Légköri lézerpingpong: Kongóban hardver- és szoftvervezérlésű tükrök adják-veszik az interneten továbbított adatokat. Fotó: Alphabet X

Az Alphabet X három éve dolgozik a Taara-projekten. A fejlesztésbe az Econet Csoportot és a Liquid Telecomot is bevonták; közös erőfeszítésük célja, hogy szélessávú, gyors internetet juttasson a szubszaharai Afrikába. A rendszer kereskedelmi célú tesztelése Kenyában kezdődött, de a technológiát az Egyesült Államokban, Indiában és Mexikóban is tesztelték.

Az Alphabet X más projekteket is futtat. A Mineral új technológiákat fejleszt egy fenntarthatóbb táplálkozási rendszer kiépítéséhez; a Tidal az óceánok élhetőségének javítását célozza; az Everyday Robot Project a mindennapi életben használható robotok fejlesztésén dolgozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: