Fénynyalábokkal üzemelő, villámgyors internetközpontot építettek Kongóban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Fénynyalábalapú optikai kommunikációval hoztak létre szélessávú internetkapcsolatot az egykori Loon-projekt mérnökei; igen, ez volt a Google azóta leállított ballonosinternet-fejlesztése. Az új adatátviteli módszerrel a fejlesztők a Kongó folyó mentén fekvő Brazzaville és Kinshasa városának biztosíthatnak a mainál olcsóbb, de jóval gyorsabb adatátvitelt – írja a BBC.

A Taraa-projektet az Alphabet X, a Google anyavállalatának kísérleti részlege indította. A célja, hogy áthidaljanak egy – a fejlesztők szavaival élve –„különösen makacs csatlakozási szakadékot”. Ebben az esetben a szakadék és az áthidalás szó szerint is érthető, mivel a fejlesztőknek egy folyón túlra kellett adatokat sugározniuk.

Bár a kongói demokratikus köztársaságbeli található Brazzaville és Kinshasa kevesebb mint öt kilométerre fekszenek egymástól, a városokat nehéz csatlakoztatni a gerinchálózathoz. A kábelekkel ugyanis meg kellene kerülni a Kongó folyót, ami az ötszörösére növeli a szélessávú internet-előfizetések árát.

Kijitterelni a madarakat

A fejlesztők blogja szerint a vezeték nélküli optikai kommunikációs rendszer (wireless optical communication, WOC) sikerrel csatlakoztatta a településeket az internetre. A fénynyalábos optikai adatátviteli rendszer (Free Space Optical Communication, FSOC) rendelkezésre állási ideje (uptime) 99,9 százalék volt, és húsznapos működése során több mint 700 terabájt adatot közvetített.

Ride across the river, énekelte a Dire Straits, valósította meg az Alphabet X. A Taara-projekt vezeték nélküli optikai adatátvitele még az elszigetelt régiókba is internetet juttathat – ha a légköri viszonyok megengedik.Fotó: Alphabet X

A FSOC technológiája szabad szemmel észlelhetetlen fénysugarakkal kommunikál. Az adatátvitele ugyanazon az elven működik, mint a hagyományos optikai kábeleké, azzal a különbséggel, hogy a kábelek a burkolaton belül továbbítják a fénynyalábokat, a Taara adó- és vevőegységei meg a levegőben.

Azt a fejlesztők is elismerik, hogy a technológián még van mit finomítani. Az adatátvitelt könnyen megzavarhatják a váratlan események, mint az időjárás (a köd, az eső, a magas páratartalom), vagy az adó- és vevőegység között elrepülő madarak.

„Bár nem számítunk rá, hogy tökéletes kapcsolatot biztosíthatunk minden időjárási és egyéb körülmény esetén, meggyőződésünk, hogy a Taara a továbbiakban is hasonló teljesítményt nyújthat, és kulcsszerepe lesz benne, hogy gyors és megfizethető internet-hozzáféréshez jusson két város 17 millió lakosa.”

– írták a fejlesztők a blogbejegyzésben.

„Bár a ködös San Franciscóhoz hasonló városok sosem lesznek ideális helyek a WOC használatához, a világon rengeteg helyen eszményiek az időjárási feltételek a Taara-kapcsolathoz.”

Ballon helyett tükörreflexes lézer

Az FSOC fejlesztéséhez az Alphabet X mérnökei a Loon-projekt során szerzett lézeres adatátviteli technológiával szerzett tapasztalatokat is felhasználták. (A Loon-projektet az Alphabet februárban állította le, arra hivatkozva, hogy nem tartották üzletileg életképesnek a ballonokról sugárzott internet modelljét.)

A fejlesztők sokat javítottak a lézerek átviteli teljesítményén, de a működési elvét is megváltoztatták: ez nyomokban egy teleszkópéra emlékeztet, ami szoftver- és hardvervezérlésű tükröket mozgatva továbbítja pontosan oda a fénysugarat, ahová kell. Ami pedig az optikai szenzorok előtt elrepülő madarak problémáját illeti: az ebből fakadó adatátviteli zavarok hibajavító algoritmusokkal mérsékelhetők.

Légköri lézerpingpong: Kongóban hardver- és szoftvervezérlésű tükrök adják-veszik az interneten továbbított adatokat.Fotó: Alphabet X

Az Alphabet X három éve dolgozik a Taara-projekten. A fejlesztésbe az Econet Csoportot és a Liquid Telecomot is bevonták; közös erőfeszítésük célja, hogy szélessávú, gyors internetet juttasson a szubszaharai Afrikába. A rendszer kereskedelmi célú tesztelése Kenyában kezdődött, de a technológiát az Egyesült Államokban, Indiában és Mexikóban is tesztelték.

Az Alphabet X más projekteket is futtat. A Mineral új technológiákat fejleszt egy fenntarthatóbb táplálkozási rendszer kiépítéséhez; a Tidal az óceánok élhetőségének javítását célozza; az Everyday Robot Project a mindennapi életben használható robotok fejlesztésén dolgozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: