Magáncégek megelőzhetik a kormányok támogatásával megvalósuló ITER-t, így indulása több évet csúszik, de a szakértők ennek ellenére nagyon fontosnak tartják a kísérletet a fúziós energia jövője szempontjából.
Az oxfordi JET idén leáll, a francia ITER indulása 2030 utánra csúszott. A hivatalosan ma megnyitott, japán-európai koprodukcióban elkészült kísérleti reaktortól, a JT-60SA-tól fontos eredményeket várnak a fizikusok.
Gőzerővel épül a megváltást ígérő fúziós kísérletek központja, a modern tudomány katedrálisának nevezett ITER, de még mindig évtizedekre vagyunk az áramtermelő fúziós erőművek korszakától. Az odáig vezető útról az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa mesélt.
Az oxfordi kísérleti reaktor 59 megajoule hőenergiát szabadított fel, több mint kétszeresen megdöntve korábbi rekordját. Az 5 másodpercnyi reakció igazolja, hogy lehetséges a fenntartható fúziós energiatermelés, így a legnagyobb fúziós projektbe, az ITER-be fektetett magyar munkát is érdemes fokozni.
Az USA, az EU, Oroszország és Kína együttműködésében épülő ITER munkálatait 2025-ben tervezik befejezni, tíz évvel később pedig már áramot is termelhet. A Nap működését imitáló berendezés biztonsági eszközein az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai is egy évtizede dolgoznak.
A Franciaországban épülő kísérleti termonukleáris reaktor jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. Magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek benne.
Egyetlen grammnyi deutérium-trícium-keverékből annyi energiát lehet előállítani, mint 10 tonna szénből. Hol késik az álom? A júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa a fúziós energia előtt álló kihívásokról, a franciaországi ITER kísérleti reaktorról és a jelenlegi kutatási irányokról beszélt.