Bemutatták a klímacsúcson a világ legnagyobb fúziós reaktorát, amelyen több tucat magyar kutató és mérnök is dolgozik
Ritkaság, hogy egy alapvetően környezetvédelmi ügyektől hangos konferencián atomenergiáról legyen szó, de az ENSZ glasgow-i klímacsúcsa nem mindennapi esemény: pénteken a világ vezetői előtt is bemutatták a békés és fenntartható atomenergia jövőjének legszemléletesebb projektjét, a világ legnagyobb fúziós reaktorát, az ITER-t. A Nap működését imitáló projekttől egyenesen azt várják, hogy az időszakos ellátást biztosító megújuló energiaforrásokat kiegészítve megbízható, biztonságos és az egész világra kiterjedő energiatermelést valósítson meg.
A világ nagyhatalmai, így például az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és Kína közreműködésével az 1980-as évek óta tervezett projekt közös finanszírozásáról 2006-ban döntöttek, a komplexum építését 2013-ban kezdték meg Franciaország déli részén, jelenleg pedig a berendezések telepítése zajlik. A 45–65 milliárd dolláros teljes költségvetésű ITER összeszerelését 2025-ben tervezik befejezni, és 2035-ben kezdődhet meg az áram termelése.
Az ITER célja a csillagok energiatermelési módjának megvalósítása földi körülmények között. A berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 100 millió Celsius-fokos hidrogéngáz alakul át héliummá, így a tervek szerint tízszer több hőenergia keletkezik majd, mint amennyit az anyag fűtésére felhasználnak. Nem hiába ível évtizedeken át a projekt: a földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.
Különösen fontos, hogy a berendezést gyorsan és biztonságosan le lehessen állítani, ha egy váratlan esemény miatt erre szükség van. Ilyenkor a forró anyagba a másodperc töredéke alatt mínusz 260 Celsius-fokos hidrogénjég-lövedéket, vagyis jégpelletet lőnek, ami egy sörétes puskához hasonlóan kis méretű jégdarabokkal szórja meg a berendezés forró gázelegyét. A belövőberendezés prototípusa egy évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika és Fúziós Technológia Laboratóriumainak több tucat kutatójának és mérnökének segítségével épülhet meg.
„Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez” – írja az EK. A magyar mérnökök tervezték meg továbbá az ITER belső részének bekábelezését, úgy, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül működni tudjanak.
A klímacsúcson mutatták be az ITER új globális oktatási platformját (INFUSED), amely segítségére lesz mindazoknak, akik fúziós témáról tanulnak, a témában oktatnak vagy csak érdeklődnek iránta. Külön érdekesség, hogy ezen a platformon megtalálható az EK mérnökei által fejlesztett, 3D-nyomtatható ITER modell is, amely bárki számára letölthető és kinyomtatható akár otthon is. A modell iránt érdeklődők az Energiatudományi Kutatóközpont fejlesztőihez fordulhatnak kérdéseikkel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: