A Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER), a fúziós energia megvalósítását céluljául tűző világméretű projekt bejelentette, hogy négyéves késéssel, több mint 5 milliárd dolláros költséggel, 2039-re halasztja a legfontosabb kísérleteit – számol be a Nature.

A késést fél évvel ezelőtt egyébként a Qubitnek nyilatkozva Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa már előre jelezte.

Azaz most már nem valószínű, hogy a világ kormányai által támogatott ITER lesz az első olyan létesítmény, amely eléri a nettó nyereségnek nevezhető pontot - vagyis azt, hogy egy reakcióból több energia keletkezzék, mint amennyi közvetlenül a reakcióba kerül. A fizikusok szerint azonban a projekt továbbra is elengedhetetlen a jövő fúziós iparágának megteremtéséhez. „A késedelem drámaian hangzik, de a fizikusok körében nem hiszem, hogy túl nagy hatása lenne" – mondja Rachael McDermott, a németországi Garchingban működő Max Planck Plazmafizikai Intézet plazmafizikusa. „Az ITER továbbra is rendkívül fontos és az is marad, függetlenül attól, hogy mikor jön el."

A franciaországi Saint-Paul-Lez-Durance közelében 2010-ben építeni kezdett projekt eredeti célja az volt, hogy 2016-ban beinduljon, és 2020-ban végezze el az első, a fúziós energiát igazoló kísérleteket. A finanszírozók már mintegy 22 milliárd dollárt adtak a projektre. A fúziós energiában utazó magánvállalatok most azt mondják, hogy az ITER céljait várhatóan még azelőtt elérik, hogy a nyilvános kísérleti reaktort üzembe helyeznék.

Az ITER értéke részben mégis abban rejlik, hogy meg tudja osztani tapasztalatait a magánvállalkozásokkal, jobban együttműködve az iparral. Fontos szerepe van abban is, hogy a tagországokban ellátási láncokat és fúziós iparágakat hozzon létre - tartják a szakértők.

Az ITER-hez hasonló fúziós kísérletek célja annak a jelenségnek hasznosítása, amely a Napban is működik, melynek energiája a hidrogénatomok fúziójából származik. Ennek a folyamatnak a Földön történő megismétlése szinte kimeríthetetlen tiszta energiaforrást biztosíthatna, azonban igen nagy kihívást jelent.

A projekt – amely Kína, az Európai Unió, India, Japán, Oroszország, Dél-Korea, India, Japán, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok együttműködésében valósul meg – késedelme nem volt váratlan. Az évtizedek során számos fennakadás, költségtúllépés és irányítási probléma sújtotta. 2014-ben a projekt leköszönő főigazgatója, Osamu Motojima a Nature-nek azt mondta, hogy az ITER nem élné túl, ha az indulás időpontja akár 2025-re is csúszna, nemhogy 2034-re – ehhez képest hangzott el most a 2039-es időpont.

Az ITER jelenlegi főigazgatója, a két éve kinevezett Pietro Barabaschi, a projekt döntéshozó tanácsának június végi ülésén ismertette az aktualizált ütemterv részleteit, majd július 3-án tájékoztatta az újságírókat. A késedelmet úgy állította be, hogy az ITER terveit a fúziós energia legújabb fejleményeinek fényében lehet majd átalakítani. A magáncégek, amelyek 2023-ban világszerte 1,4 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak, ugyanis bizakodóan nyilatkoznak saját terveikről. Egy 2023-as felmérésben a cégek több mint fele azt jósolta, hogy 2035-re már egy fúziós erőmű áramot szállíthat a hálózatba. Barabaschi szkeptikus ezzel kapcsolatban, szerinte még ha ma bebizonyosodna is a fúzió életképessége, nem valószínű, hogy 2040-re kereskedelmi célú felhasználásig jussunk.