Virginiában építené meg első fúziós erőművét egy amerikai startup – csak van néhány bökkenő
Virginiában épülhet meg a Commonwealth Fusion Systems (CFS) amerikai startup első fúziós erőműve, derül ki a cég keddi közleményéből, amiről a New York Times számolt be. A cég azt ígéri, hogy az ARC erőmű 400 megawattnyi stabil fúziós energiát szolgáltat majd az állam energiahálózatának a 2030-as évek elejétől, de ennek teljesülésére a fúziós kutatások mai állása alapján szinte semmi esély nincs.
Az MIT-ról spinoffolt startup jelenleg a massachusettsi Devensben építi tokamak típusú kísérleti SPARC reaktorát, ami állításuk szerint 2027-ben az első olyan, kereskedelmi szempontból releváns fúziós berendezés lesz, ami több energiát generál majd, mint amennyit a fúzió fenntartásához felhasznál. Az ARC így a cég második, szintén tokamak technológiát alkalmazó reaktora lehet, aminek megvalósításához szeretnének a következő időszakban befektetőket találni.
Az amerikai lap szerint az ország energiaigénye egy évtizednyi stagnálás után növekedni kezdett, ami mögött az internetes és AI-szolgáltatásokat működtető szerverparkok, elektromos autók, és új gyárak állnak. Virginiában tavaly az adatközpontok feleltek az állam energiafogyasztásának több mint egynegyedéért, amely arány a legmagasabb az Egyesült Államokban, és valószínűsíthető, hogy a fúziós cég ezt próbálja meglovagolni. „Arra, hogy megoldásokat találjunk problémákra, a megszokottól eltérő gondolkodásmódra és valami újnak a kipróbálására van szükség” – mondta a Glenn Youngkin, az állam republikánus kormányzója, a startup bejelentését üdvözölve.
A Qubitnek tavaly a fúziósenergia-kutatásokkal foglalkozó Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa azt nyilatkozta, hogy „egyes magánvállalkozások a befektetőkért vívott harcban irreálisan pozitív állításokat fogalmaznak meg arról, hogy mikor lehet fúziós energia”. A szakember aggodalmának adott hangot, hogy az ilyen állítások a közvélemény fúziós energia fejlesztésekből történő kiábrándulásához vezethet, ami aztán a tudományosan megalapozott fúziós projektekre is visszaüthet.
A világ legnagyobb fúziós kutatási projektje, a Dél-Franciaországban épülő Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) a jelenlegi menetrend szerint 10 év múlva, 2034-re készülhet el és 2039-ben kezdi meg a teljes értékű működését. Az ITER-rel szerzett tapasztalatok, mint Dunai korábban elmondta, nélkülözhetetlenek az első áramtermelésre alkalmas erőmű megépítéséhez, így azokat a komolyan vehető magáncégek is felhasználják majd.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
