A felvételen az állatok sarkvidéki szemlingeket üldöznek, valószínűleg unaloműzés céljából. A szerv pontos funkcióiról évek óta folyik a vita, az ehhez hasonló kutatások segíthetnek tisztázni, hogy miért fejlődhetett ki.
Elérte az ivarérettséget az az árva narvál, amelyet egy csapat beluga fogadott örökbe. A két faj tagjai ritkán találkoznak egymással, még ritkábban párosodnak, így a kutatók azt remélik, hogy ha hibrid példány születik, többet megtudhatnak a narluga életképességéről.
Egy kanadai kutatócsoport szerint a visszahúzódó sarki jégtakaró és a tengerek felmelegedése különösen érzékenyen érinti a narválokat. Az egész sarkvidéki ökoszisztéma átalakul, ezek az állatok lehetnek ennek a legnagyobb vesztesei.
Évtizedenként 13 százalékkal csökken a tengeri jég területe az Arktiszon, így a ragadozók egyre nehezebben jutnak zsákmányhoz. A jegesmedvéknek ma már átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak.