Felnőtt a belugák között élő narvál, jöhetnek a narlugák
Elérte a 12 éves kort az a narvál (Monodon monoceros), amelyet először 2018-ban figyeltek meg egy csapatnyi beluga (Delphinapterus leucas) között. Az elárvult állat jól beilleszkedett a belugák közé, az évekkel ezelőtti drónfelvéteken jól látszott, ahogy játszik a többiekkel, most pedig, hogy elérte az ivarérettséget, a kutatók abban reménykednek, hogy párosodni is fog egy belugával.
Azt eddig is tudták, hogy létezhetnek beluga-narvál hibridek, de ennél sokkal több nem is derült ki róluk. Az első bizonyíték a létezésükre egy inuit vadász által a nyolcvanas években begyűjtött koponya volt, ami egyszerre viselte mindkét faj jellegzetességeit. A koponyát 2019-ben alaposabban megvizsgálták, a DNS-elemzés pedig kiderítette, hogy valóban első generációs hibridről van szó.
Robert Michaud, a belugákat megfigyelő GREMM (Group for Research and Education on Marine Mammals) tudományos igazgatója szerint a nagy kérdés az, hogy a narluga (ha megszületik egyáltalán) képes lesz-e a szaporodásra.
Meglepő barátság
Kristen Laidre tengerbiológus, narválszakértő szerint meglepő, hogy az állat társakra lelt a belugákban, a két faj tagjai ugyanis hiába közeli rokonok, jelentősen különböznek egymástól. Michaud szerint egyelőre még az sem biztos, hogy a beluga megfelelően képes kommunikálni a társaival, ez pedig elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy párt találjon magának.
A sikeres párosodáshoz a belugáknál (és jelen esetben a narválnál) is az szükséges, hogy a hímek szövetségre lépjenek egymással, és így közelítsék meg a külön csapatban közlekedő nőstényeket. Ha elhárulnak a kommunikációs akadályok, és sikeresen létrejön a frigy, a kutatók azt remélik, hogy az utód megfigyelésével többet is megtudhatnak ezekről a ritka hibridekről. Az mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a narvál csatlakozott a fiatal belugák játékaihoz, és a többi állat szemlátomást nem talált semmi különöset abban, hogy csatlakozott hozzájuk.
Azért is különösen ritka a narluga, mert a narválok általában a hűvösebb északi vizeket kedvelik, míg a belugák inkább az Északi-tenger délebbi részén élnek. Michaud szerint ez a jövőben a klímaváltozással még megváltozhat, és a két faj élőhelye több ponton fedheti majd egymást, mint jelenleg.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: