Egyre többen fordulnak magánéleti problémáikkal különböző chatbotokhoz, de tart-e már ott a technika, hogy megbízható tanácsokat adjon? Az Ezüst Medve díjas színész a 12. Qubit Live színpadán élőben improvizált AI-terápiát.
A 12. Qubit Live előadásai után fizikus, nyelvész, mérnök- és bioinformatikus vendégeinkkel beszéltük meg az AI legfontosabb kérdéseit, majd a nézők is kérdezhettek a kutatóktól. A felvételek már videó és podcast formájában is elérhetők.
Az AI hamarosan minden mérhető feladatban jobb lesz az embernél, de azt ne várjuk tőle, hogy megoldja a klímaváltozást vagy elhozza a békét – mondta a 12. Qubit Live-on Huszár Ferenc mérnökinformatikus, a Cambridge-i Egyetem tanára. Az előadás videó és podcast formájában is elérhető.
A fehérjék az agyi folyamatoktól a PET-palackok lebontásáig sok mindent befolyásolnak, de szerkezetük bonyolult, ami a gyógyszerek fejlesztésében is akadályt jelent. Erről is beszélt a 12. Qubit Live-on Gáspári Zoltán bioinformatikus – az előadás podcast és videó formájában is elérhető.
Az alkalmazott nyelvész a 12. Qubit Live-on elmondta: a chatbotok által használt modellek a nyelv lenyomatai számokban és valószínűségekben. Egy saját modellhez rengeteg pénzre és emberre van szükség, de a ChatPuli már üzemel – Ligeti-Nagy előadása már videó és podcast formájában is elérhető.
Az emberi és a gépi problémamegoldás közötti különbségekből fakad az, hogy az AI egyes területeken már felülmúlta az embert, másban viszont alulteljesít. Jakovác Antal fizikus erről is beszélt a 12. Qubit Live-on – az előadás most videón és podcastként is elérhető.
A mesterséges intelligencia alig három év alatt felforgatta az életünket – a szerdai Qubit Live-on hazai szakértőkkel jártunk utána, hol tartunk most, és mit várhatunk a jövőben. Gondolkodnak vagy éreznek a gépek? Mikor hagyhatják abba a hallucinálást? És mit tud a magyar chatbot, a Puli?
Szeretettel meghívunk a szeptember közepén megrendezésre kerülő, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkre, a Qubit Live #12-re!
A Trianonról szóló 11. Qubit Live nézői kérdései között felmerült Horvátország problémája, a szupermagyar székelyek legendája és az is, hogy fennmaradhatott volna-e a Trianon előtti Magyarország. Aki válaszolt: Ungváry Krisztián, Hatos Pál és Ablonczy Balázs.
Kárpátaljai konteókról, magyar nagyhatalmi álmokról, a nemzetek feletti struktúrákhoz való viszonyról és az Országház előtti emlékműről esett szó a trianoni béke traumáját és máig tartó hatásait elemző 11. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Az illiberalizmus és a jobboldaliság hosszú múltra tekint vissza Magyarországon, pedig a régióban egyáltalán nem számít ördögtől való gondolatnak a nemzeti liberalizmus eszméje. Ungváry Krisztián a 11. Qubit Live-on ennek a történelmi okairól és a változás lehetőségeiről tartott előadást, ami most videón és podcastként is elérhető.
A hivatalos adatok szerint 1924-ig 350 ezer menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről, csakhogy ez Ablonczy Balázs történész szerint nem igaz. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a 11. Qubit Live-on a migránsoktól való félelemről is beszélt; az előadás most videón és podcastként is elérhető.
Magyar az, akinek fáj Trianon – mondta állítólag Illyés Gyula, de valójában nem ő mondta, és ez csak egyike a békeszerződés körüli félreértéseknek és hazug interpretációknak, amelyekről Hatos Pál történész-jogász tartott előadást a 11. Qubit Live-on. Az előadás most videón és podcastként is elérhető.
A magyarok 98 százaléka szerint igazságtalan volt a békeszerződés, de csak 7 százalékuk tudja, hogy mikor írták alá, mekkora területet érintett, és hány magyar került miatta idegen földre. Ezt a fájó tudáshiányt enyhítette három történész, Hatos Pál, Ablonczy Balázs és Ungváry Krisztián tegnap esti rendezvényünkön.
Az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait kutatjuk a tizenegyedik, exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, Qubit Live-on!