A mai Dunántúl az 1–4. században a Római Birodalom peremvidéke volt, és bár a vegyes népesség sok leletet hagyott maga után, azokról a történeti-régészeti módszerek nem sokat árulnak el. Most a biorégészeken a sor: a DNS-minták és az izotópok elárulhatják, kik és hogyan éltek Pannoniában.
Az „Élet és halál a római civilizáció peremén” című biorégészeti projektben többek közt az itt szolgált római katonák, a kelta és illír bennszülöttek, valamint a helyi lovak és tevék vizsgálatával rekonstruálnák a pannoniai társadalmat.
Az az elképzelés, hogy a magyar nyelv Árpádékkal érkezett a Kárpát-medencébe, egy nagyon kezdetleges 19. századi nemzetfogalom lecsapódása és máig élő maradványa – mondta Sudár Balázs történész, turkológus a magyarok eredetéről szóló harmadik Qubit Live-on. Íme a kerekasztal-beszélgetés, vágatlanul!
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.