A végbelükön veszik a levegőt a hibernált teknősök

A gyakran mínusz 25 fokos kanadai teleket a befagyott álló- és folyóvizek jégkérge alatt túlélő őshonos teknősökfajokat vizsgált tanítványaival Jacqueline Litzgus, az észak-ontarioi Laurentian University biológia tanszékének professzora. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen fiziológiai mechanizmus segíti a hüllők ezen osztályának tagjait víz alatti hibernációjukban. A The Conservationben megjelent friss kutatási jelentés meglepő, bár a páncélosok élettanát ismerőknek egyáltalán nem váratlan eredményről számolt be.  

Ha a tüdő nem játszik, még mindig ott a kloáka

A mérsékelt égövön élő teknősök téli álma az időről időre felébredő, maximum 20-22 fokos kihűlést produkáló emlősökével ellentétben valódi hibernáció. Változó testhőmérsékletű, hidegvérű élőlények lévén kénytelenek ugyanis a környezetükhöz igazodni. Az sem újdonság, hogy a tél közeledtével rendszerint a természetes édesvízek medrében vermelnek el, és hogy ilyenkor anyagcseréjük a minimálisra, vérük oxigénszintje pedig akár a 0,001 százalékos körüli értékre is csökkenhet – szemben a normális, 80 százalék fölötti értékkel. A hogyan azonban még nem volt teljesen világos. 

Litzgus professzor és diákjai arra jutottak, hogy a befagyott tavak és patakok felszíne alatt e hüllők sajátos fiziológiája biztosítja a túlélést. A Földön 200 millió évvel ezelőtt megjelent teknősök ki- és belégzését korlátozza páncélzatuk, a tüdőt friss levegővel telítő, a használtat kipréselő pumpálás csak némileg működik. Az állatok így a bőrükön, sőt annak speciális kialakítása révén a végbelükön – pontosabban a vizelet- és bélsár ürülésére egyaránt szolgáló kloákájukon – keresztül is veszik a levegőt.

Teknőskutató egyetemista a kanadai télbenFotó: Laurentian University

A kanadai teknősök az akár több hónapig elhúzódó téli hibernációjuk során csak a kloákalégzés révén nyerik ki a vízben oldott oxigént – olvasható a kutatási beszámolóban. A mechanizmus ugyanaz, mint amit a teknősök tengeri rokonainál már korábban megfigyeltek, csakhogy ott a hosszú órákig tartó mélymerüléseket szolgálja. 

Az észak-amerikai páncélosok azért is választják télire a víz alatti hibernációt, mert a jégkéreg alatti víz hőmérséklete viszonylag állandó. A szárazföldön – ahol a bőrükön keresztül is oxigénhez juthatnának –  jóval nagyobb lenne a hőmérsékleti ingadozás, még akkor is, ha a talaj üregeiben próbálnák átvészelni a zimankót.

Lángokban áll a Föld

Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.