Elhunyt az amerikai entomológuslegenda, E. O. Wilson
A modern Darwinnak is becézett biológus 92 éves volt, karrierje során négyszáznál is több új hangyafajt fedezett fel, és rengeteget tett a biodiverzitás megőrzéséért és a rovarok védelméért.
biológia
Mihez kezdenének a kutyák, ha eltűnne a Földről az ember?
Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?
Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Ahhoz képest, hogy eddig 190 milliárd dollárba került, kevés tudományos eredményt produkált a Nemzetközi Űrállomás
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
A kicsinyeit védte a borostyánba kövült, 99 millió éves pókanyuka
A Mianmarban feltárt leletek arra utalnak, hogy a Lagonomegopidae családba tartozó egyedek a kikelésük után is gondoskodtak az utódaikról.
Hiánypótló kutatás: végre leírták a karfiol matematikáját
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Megdobálják a nőstény polipok a zaklató hímeket
A feldühödött polipok nemcsak a halakat ütik, hanem egymást is megdobálják, néha pedig csak úgy levezetik a feszültséget a hajigálással. Egy ausztrál kutatásban sikerült elkülöníteni a fejlábúak szándékos dobálózását a takarító mozdulatoktól.
Egy arany-, hét ezüst- és hét bronzérmet szereztek a magyar diákok a tudományos olimpiákon
Tokió ide vagy oda, a nemzetközi tudományos diákolimpiák is júliusban kezdődtek: a már befejeződött biológiai, fizikai és matematikai olimpiákon összesen 15 érmet szereztek a magyar diákok.
A valódi Pikachu jaktrágyán éli túl a tibeti telet
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a feketeajkú pocoknyulak azért fogyasztják a tibeti haszonállatok ürülékét, mert az elegendő mennyiségű emésztetlen növényi részt és vizet tartalmaz ahhoz, hogy más táplálék híján is átvészeljék a zord évszakot.
Miért etetjük az állatokat?
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
Hogyan engedd vissza a természetet a városba?
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
Osztódásra képes szintetikus egysejtű organizmust állított elő egy kutatócsoport
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
71 új fajt és 6 alfajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2020-ban
Az új fajok közül kettő zuzmó, 69 pedig állat, többségük rovar, de van három csigafaj, valamint egy olyan denevérnemzetség, amelynek jelenleg csak egy, a magyar kutatók által leírt faja ismert.
Az önlefejező tengeri csiga a természet legújabb csodája
Egy japán tengerbiológiai kutatásban olyan csigafajra bukkantak, amelyik azt is túléli, ha lefejezik, sőt, saját magát fejezi le, és új testet növeszt. Az állatok valószínűleg így próbálnak szabadulni a parazitáktól.
Jordán Ferenc: A Balatonnak nincs gazdája
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
Magyar kutatók verebeken bizonyították, hogy a csoporton belüli sokféleség jót tesz az egyedek egészségének
Vannak jámbor, félénk, és vannak bátor, sőt agresszív verebek is. Egy új kutatás szerint az a csoport, amelyikben minden személyiségtípus képviselője jelen van, jobban érzi magát és egészségesebb, mint a homogén összetételű verébcsapat.
Az evolúció és a statisztika
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
A növények belső órája úgy ketyeg, mint az embereké
Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.
Fél évszázados problémát oldott meg, egy csapásra forradalmasíthatja a biológiát a DeepMind algoritmusa
A fehérjék 3D alakzatainak aminosav-szekvenciákból való hajszálpontos előrejelzésével a DeepMind szoftvere átalakítja mindazt, amit a biológiáról eddig tudtunk; évekkel felgyorsítja a sejtek működésének megértését, a fehérjetervezést, a gyógyszerkutatást és a hulladékot lebontó enzimek tervezését.
Nem csak egy, hanem négy szamárpingvin faj is él a Földön
Brit evolúcióbiológusok egymástól elszigetelten fejlődő populációkat vizsgálva jutottak arra, hogy a külsőre alig különböző állományok nem alkotnak közös fajt.
A mesterséges intelligencia gőzerővel keresi a vakcinát a koronavírus ellen
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
Csernobilban tenyésző gomba védheti a jövő asztronautáit a kozmikus sugárzástól
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.
Kondorosi Évát az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói közé választották
A Széchenyi-díjas biológus a hét fős független főtanácsadói testület legújabb tagja, aki a járványokkal és más krízishelyzetekkel foglalkozó munkacsoportban kezdett el dolgozni
A röptében szaporodó sarlósfecskétől a szexmániás erszényesmenyétig – pompás gyerekkönyv jelent meg az állatok szerelmi életéről
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
A koronavírusos betegek antibiotikum-kezelése hozhatja el az ellenálló szuperbaktériumok aranykorát
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Adatok bizonyítják, hogy a koronavírus nem csak az idősekre és az egyéb betegségekben szenvedőkre veszélyes
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
Úgy tűnik, nem lehet gyorsan újrafertőződni a SARS-CoV-2-vel
Kínai kutatók rézuszmajmokat tettek ki a koronavírusnak, hogy kiderítsék, megfertőződnek-e az állatok rövid időn belül egymás után. Nem fertőződtek meg.
A járványdinamika segít abban, hogy megértsük, miről szólnak a mostani intézkedések
Minél kisebb az egyszerre jelentkező esetszám, annál kevésbé van leterhelve az egészségügy. A jelenlegi intézkedések ezt az időbeli elhúzást kívánják elérni, amivel a járvány időtartamát kitolják ugyan, de az egészségügy leterheltségét csökkentik.
A klímaváltozás miatt lassan kihunynak a szentjánosbogarak
Angliában 18 év alatt eltűnt a világító rovarok háromnegyede. Ennek van köze a klímaváltozáshoz? Hát hogyne lenne.
Egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni, mert annak az emberiség issza meg a levét
A Föld lakosságának egy része kénytelen lesz engedni életszínvonalából, míg mások sohasem ízlelhetik meg azt, ami nekünk itt az elmúlt évtizedekben megadatott. Mindezt olyan környezetben, ahol a technika fejlődése egyre jobb és kényelmesebb jövőt ígér, aminek áráról mélyen hallgatunk.
Kabócamajom, óriáspatkány és még 8 csodálatos állatfaj, amit az elmúlt évtizedben fedeztek fel
Régóta lehet tudni, hogy az ember által megismert fajok csak a jéghegy csúcsát jelentik az élőlények sokaságához képest. Az elmúlt évtized is számos nagy horderejű új felfedezést hozott.
Áttörés a sejtbiológiában: cukor helyett szén-dioxidot eszik az új fejlesztésű E. coli baktérium
Egyéves tenyésztéssel sikerült megváltoztatni az egyik legnépszerűbb kísérleti baktérium belső működését. A kutatók szerint az így létrehozott, csökkentett szénlábnyomú példányokat bioüzemanyagok és élelmiszerek előállításához is lehet majd használni.
Egy apró genetikai innováció, és a tengeri tüskés pikó máris meghódította az édesvizeket
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Logikai feladattal bizonyították, hogy a darazsak sokkal okosabbak, mint eddig hittük
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
Világviszonylatban is párját ritkítja Haraszthy László most megjelent gigantikus madárkönyve
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
200 000 eddig ismeretlen vírust találtak az óceánokban
Ezek vajon hol bujkáltak eddig?
Ki ad nevet az állatfajoknak? A kihalófélben lévő zootaxonómus
Magyarországon nagyjából 40-50 ember foglalkozik zootaxonómiával, vagyis az állatfajok elnevezésével és leírásával. A tudományágba olyan kevés pénz áramlik, hogy a kutatók tízezer dollárokért árvereztetik el „a névadás jogát”, hogy aztán valaki például Donald Trumpról nevezhessen el egy féregszerű lényt.
Zombibaktériumokat rejt a Föld mélye, az sem tűnne fel nekik, ha kialudna a Nap
A Deep Carbon Observatory egy tíz éven át húzódó kutatássorozat során próbált rájönni, hogy mit rejt a bolygónk mélye. A próbafúrások során egészen különös élőlényekre bukkantak: akad köztük olyan is, amely urániumon él.
Tudományos áttörés: aktív csillagok körüli exobolygókon is létezhet élet
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.
Ilyen állat márpedig van! Az állatvilág hibridjei a jagoszlántól a wholphinig
A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.
Schrödinger baktériuma: az élőlényeket is érintheti a kvantum-összefonódás
Úgy tűnik, hogy Schrödinger macskája nemcsak egy gondolatkísérlet: a kvantumbiológia azt vizsgálja, hogy vajon mi mindenre terjedhet ki a rejtélyes kvantum-összefonódás hatása.
A delfinek kínjukban elkezdtek kiabálni, hogy a nagy zajszennyezésben meghallják egymást
Az óceánban is pusztít a zajszennyezés: a palackorrú delfinek ezt ugyanúgy próbálják orvosolni, mint az emberek, amikor egy zajos klubban akarnak szót érteni egymással.
Számítógép-e a sejt?
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.
Az evolúció a lusta fajoknak kedvez
Amerikai biológusok csigákkal cáfoltak rá Darwinra: friss kutatások szerint a legalkalmasabbak helyett a leglustább fajok az esélyesek a túlélésre. Még mielőtt: az emberre nem feltétlenül érvényes!
Tudományos módszereket használ ugyan, de felettébb kamuszagú a genetikai alapú társkeresés
Genetikai elemzéssel állítja párba a társkeresőket néhány amerikai startup. A tudományos társkeresők feromonokra és vonzó génekre hivatkozó tudományának azonban nincs alapja: a szerelmi fellángolás genetikai és biokémiai háttere bizonyítatlan, már amennyiben létezik ilyen mindent überelő biológiai mechanizmus.
A végbelükön veszik a levegőt a hibernált teknősök
A páncélos hüllők egyes tengeri fajai a kloákanyílásukon beszippantott vízből szerzik a merüléshez szükséges plusz oxigént. Szárazföldi társaik a kemény telek átvészelését oldják meg hasonló módon.
A tudósok szeme láttára alakul ki egy új madárfaj Galápagoson
36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.