„A mesterséges intelligencia szimulációjához olyan szervert tervezünk építeni, ami egy száz méter hosszú, száz méter széles és tíz centiméter vastag agyszövetfarm, több millió elektródával” – mondta a Qubit kérdésére a svájci FinalSpark alapítója. Hamarosan eljöhet az idő, amikor emberi agyi organoidok szolgálják ki az AI igényeit.
Az antropogén klímaváltozás valós és fontos probléma, és nagyon sok faj kihalását okozza már most is. Ugyanakkor a Skomerhez hasonló példák arra hívják fel a figyelmet, hogy a lokális szintű élőhelyvédelem hatékonyan segíti veszélyeztetett és ma még gyakori fajok fennmaradását.
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
A dinoszauruszokkal egy időben élt, és kasza alakú állkapcsai alapján brutális ragadozó rovar lehetett.
Rózsa Lajos biológus, az MTA doktora ótvarról, lepráról, parazitákról, gennyről, fekélyről, nyálkáról, tetvekről, férgekről és poloskákról.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Az Evo-2 modellt több mint 100 ezer faj genomjain tanították be, és a DNS-vizsgálat vagy kromoszómaleírás mellett akár betegségekhez köthető génvariánsok elemzésére is alkalmas.
Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A pontos kiváltó okokra még nem sikerült rájönniük a boncolásokat elvégző kutatóknak.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
A Floridai Egyetemen végzett kísérletben egyedeken belül és egyedek között is sikerült kimérákat létrehozni, ami új lehetőségeket nyit a szintetikus biológia és a regeneratív gyógyászat területén.
Hogyan működik és miért fontos a cirkadián ritmus? Milyen összefüggések vannak a modern életmód, az alvásminőség és az egészségünk között? Milyen trükkökkel tudjuk segíteni a szervezetünket? Ezekről is beszélt a 10. Qubit Live-on a Semmelweis Egyetem molekuláris biológusa.
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
Az ecetmuslica embriójáról készült díjnyertes mikroszkopikus felvétel közelebb hozhatja a tudósokat az élő szervezetek fejlődését alakító erők jobb megértéséhez.