Két frissen megjelent kutatás szerint mindössze 3500 éve tenyésztenek csirkét. Az állatok előzékenyen körettel együtt jelentek meg ott, ahol elterjedt a rizstermesztés, de sokáig nem ették, csak nézegették őket.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Az ELTE kutatói a csillagászat és a meteorológia eredményeit is felhasználták, de azt is számításba vették, hogy milyen fényviszonyok között nemesítették ki a különös viselkedésű haszonnövényt, hogy aztán ezt alkalmazzák az energiatermelés hatékonyságának növelésére.
Bár a tesztoszteronterápia során leállhat a transznemű férfiak peteérése, az Edinburgh-i Egyetem kutatóinak sikerült egy olyan technikát kidolgozni, amellyel életképes petesejteket lehet kinyerni transz férfiak petefészkéből, ami óriási segítség lehet azoknak, akik gyereket szeretnének.
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
Az akváriumokban is tartott bölcsőszájúhal-félék és tüskésrájafélék képesek voltak egytől ötig elszámolni, összeadni és kivonni. Azt egyelőre nem tudni, mire használják matematikai képességeiket.
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
Svéd biológusok hőkamerás felvételeket készítettek az extrém hőingadozásnak kitett szavannákon és félsivatagokban élő futómadarakról. A test hőszabályozásának mechanizmusait firtató kutatás meglepő eredményre jutott.
Amerikai kutatók 14 éven át vizsgálták a coloradói sárgahasú mormotákat, és arra jutottak, hogy az állatok téli álmuk során sokkal lassabban öregszenek, mint a nyári aktív időszakban. A hibernáció felelhet a hosszabb életért és a kevesebb időskori betegségért is.
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Egyes tudományfilozófusok szerint az élő organizmus egy speciális módon felépülő gépként határozható meg. Ez azt is érthetővé teszi, miért természetes, hogy az organizmusokat teleologikus, azaz valamely célt követő rendszerként látjuk, és nem tehetetlen fizikai testekként.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A modern Darwinnak is becézett biológus 92 éves volt, karrierje során négyszáznál is több új hangyafajt fedezett fel, és rengeteget tett a biodiverzitás megőrzéséért és a rovarok védelméért.
Az ember legjobb barátja már elég messze van vadon élő kollégájától, a farkastól, de vajon mi történne, ha kipusztulna az emberiség, és nemcsak a kóbor kutyáknak, hanem az egész fajnak egyedül kellene boldogulnia? Társadalmat építenének, visszatérnének a farkasléthez? Tudnák tartani a lépést az elszaporodó vadállatokkal, vagy egyszerűen kipusztulnának?
Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak. A példaértékű kezdeményezésről Kiss Ádám kutató biológust, a Hortobágyi Nemzeti Park Nagykunság Tájegységének természetvédelmi őrét kérdeztük.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
A Mianmarban feltárt leletek arra utalnak, hogy a Lagonomegopidae családba tartozó egyedek a kikelésük után is gondoskodtak az utódaikról.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
A feldühödött polipok nemcsak a halakat ütik, hanem egymást is megdobálják, néha pedig csak úgy levezetik a feszültséget a hajigálással. Egy ausztrál kutatásban sikerült elkülöníteni a fejlábúak szándékos dobálózását a takarító mozdulatoktól.
Tokió ide vagy oda, a nemzetközi tudományos diákolimpiák is júliusban kezdődtek: a már befejeződött biológiai, fizikai és matematikai olimpiákon összesen 15 érmet szereztek a magyar diákok.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a feketeajkú pocoknyulak azért fogyasztják a tibeti haszonállatok ürülékét, mert az elegendő mennyiségű emésztetlen növényi részt és vizet tartalmaz ahhoz, hogy más táplálék híján is átvészeljék a zord évszakot.
A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
A JCVI-syn3A kódnevű szintetikus sejt – a korábbi verzióval ellentétben – szabályos méretű és formájú sejtekké osztódhat. A fejlesztést évtizedes kutatómunka előzte meg, és a jövőben áttörést hozhat az orvostudományban.
Az új fajok közül kettő zuzmó, 69 pedig állat, többségük rovar, de van három csigafaj, valamint egy olyan denevérnemzetség, amelynek jelenleg csak egy, a magyar kutatók által leírt faja ismert.
Egy japán tengerbiológiai kutatásban olyan csigafajra bukkantak, amelyik azt is túléli, ha lefejezik, sőt, saját magát fejezi le, és új testet növeszt. Az állatok valószínűleg így próbálnak szabadulni a parazitáktól.
Tekinthető-e még a Balaton természetes ökoszisztémának, és milyen állapotban van a tó? A Qubit podcastjában Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, a Balatoni Limnológiai Intézet nemrég menesztett vezetője volt a vendégünk.
Vannak jámbor, félénk, és vannak bátor, sőt agresszív verebek is. Egy új kutatás szerint az a csoport, amelyikben minden személyiségtípus képviselője jelen van, jobban érzi magát és egészségesebb, mint a homogén összetételű verébcsapat.
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.
A fehérjék 3D alakzatainak aminosav-szekvenciákból való hajszálpontos előrejelzésével a DeepMind szoftvere átalakítja mindazt, amit a biológiáról eddig tudtunk; évekkel felgyorsítja a sejtek működésének megértését, a fehérjetervezést, a gyógyszerkutatást és a hulladékot lebontó enzimek tervezését.
Brit evolúcióbiológusok egymástól elszigetelten fejlődő populációkat vizsgálva jutottak arra, hogy a külsőre alig különböző állományok nem alkotnak közös fajt.
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.
A Széchenyi-díjas biológus a hét fős független főtanácsadói testület legújabb tagja, aki a járványokkal és más krízishelyzetekkel foglalkozó munkacsoportban kezdett el dolgozni
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
Kínai kutatók rézuszmajmokat tettek ki a koronavírusnak, hogy kiderítsék, megfertőződnek-e az állatok rövid időn belül egymás után. Nem fertőződtek meg.
Minél kisebb az egyszerre jelentkező esetszám, annál kevésbé van leterhelve az egészségügy. A jelenlegi intézkedések ezt az időbeli elhúzást kívánják elérni, amivel a járvány időtartamát kitolják ugyan, de az egészségügy leterheltségét csökkentik.
Angliában 18 év alatt eltűnt a világító rovarok háromnegyede. Ennek van köze a klímaváltozáshoz? Hát hogyne lenne.
A Föld lakosságának egy része kénytelen lesz engedni életszínvonalából, míg mások sohasem ízlelhetik meg azt, ami nekünk itt az elmúlt évtizedekben megadatott. Mindezt olyan környezetben, ahol a technika fejlődése egyre jobb és kényelmesebb jövőt ígér, aminek áráról mélyen hallgatunk.
Régóta lehet tudni, hogy az ember által megismert fajok csak a jéghegy csúcsát jelentik az élőlények sokaságához képest. Az elmúlt évtized is számos nagy horderejű új felfedezést hozott.
Egyéves tenyésztéssel sikerült megváltoztatni az egyik legnépszerűbb kísérleti baktérium belső működését. A kutatók szerint az így létrehozott, csökkentett szénlábnyomú példányokat bioüzemanyagok és élelmiszerek előállításához is lehet majd használni.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
Ezek vajon hol bujkáltak eddig?