Egy nemzetközi kutatócsoport Indiában találta meg a teknősfaj első ismert szaporodó populációját. Most egy biztonságos közösségi keltető- és nevelőhely létrehozásán dolgoznak.
A teknős egy elhibázott műtét miatt lett járóképtelen, de új állatorvosa és egy 3D-dizájner segítségével találtak megoldást a problémájára.
Sokáig úgy gondolták, hogy egy ősi zsúrló lenyomata, de nem találták meg benne a növény erezetét. Ezután kezdték meg az összehasonlítást gerincesek maradványaival.
A kivételes fosszília arról is árulkodik, milyen környezet uralkodott a mai Németország déli részén: a szigetekkel és lagúnákkal tűzdelt tenger fontos szerepet játszott a jura kori maradványok megőrzésében.
Egy friss kutatás szerint az IUCN Vörös Listáján szereplő közönséges levesteknősök már háromezer évvel ezelőtt is leginkább tengerifűvel táplálkoztak, de a felmelegedés miatt egyre kevesebb helyen tudnak már békésen legelészni.
A rekorder vándormadarak életük során annyit repülnek, hogy többször eljuthatnának a Holdra meg vissza, és a hosszúszárnyú bálna, a kérgesteknős, a mongol farkas vagy a sarki nyúl sem ijed meg a távolságtól. De melyik állat képes megtenni 13 560 kilométert 11 nap alatt?
Korábban nem tudták, hogy a hidasgyík vagy a brazil vízigilisztagőte képes hangot kiadni, de mint kiderült, tud. Az, hogy négy különböző klád tagjainál mutatták ki, hogy képes az akusztikus kommunikációra, azt jelenti, hogy ez a képesség legalább 407 millió éve alakult ki az állatokban.
Egy friss kutatás szerint a teknősök hallása időszakosan romlott, miután erősebb zajnak tették ki őket. Volt olyan példány, amelynek húsz perc után már helyreállt a hallása, de akadt olyan is, amelyik napokon át rosszul hallott, ez pedig természetes körülmények között az állat vesztét is okozhatja.
A sziámi ikrek gyémántteknősök a Mary-Kate és az Ashley nevet kapták, az Olsen-ikrek után. A gerincüknél összenőtt állatok egyelőre egészségesek, és meglepetésre az úszás sem okoz nekik gondot, három-három lábuk irányítását tökéletesen összehangolják.
A halászatból származó szemét, a léggömbök és a műanyagzacskók mennyiségét kellene a legsürgősebben csökkenteni a tengerekben – derült ki ausztrál óceánkutatók metaanalíziséből.
A hüllők nem élték volna túl az utat, de a jövőben már nem ússzák meg a kilövést. A kutatás a további Hold-missziók szempontjából lett volna fontos.
A tojáson kívüli hőmérséklet alapvetően befolyásolja a teknősembriók nemi szelekcióját. A Kínai Tudományos Akadémia etológusai szerint egyes fajoknál az embriók a tojáson belüli mozgással szavatolják, hogy a hőmérséklet változásai ellenére megfelelő legyen az ivararány.
Még az alacsony emissziós forgatókönyv szerint is katasztrofális a helyzet: az egyik legfontosabb költőhelyen, a Zöld-foki köztársaságnál a kikelő teknősök 99,86 százaléka nőstény lesz a századfordulóra. Erről is mi tehetünk.
Felfedezték a kínai lágyhéjú teknősök ötödik faját, amelyet foltjai mellett DNS-szerkezete is megkülönböztet a többitől.
Bár múmiákban és őshüllőkben is találtak már rákos megbetegedésre utaló jeleket, mégis ritkaságnak számít az a 240 millió éves triász kori teknősfosszília, amelyben rosszindulatú daganatot találtak. A felfedezés fontos lépés lehet a rák történetének megértésében, a fellelt tumor ugyanis nagyban hasonlít a mai, az embereket is megtámadó oszteoszarkómára.