„Életem legjobb döntése volt, igaz, hogy nem is volt más választásom – mondta a harmincas éveiben karriert váltó Pokol Ágnes volt egyetemi adjunktus, aki korábban a Pannon Egyetemen tanított angol szakon, ma pedig az IT Services Hungary junior tesztelője. – Olyan szinten megnyomorítja az ember önbecsülését, hogy egyetemi tanárként napi megélhetési gondjai vannak, hogy junior tesztelőként sokkal inkább ki tudom húzni magam.” Ma, az IT-szamárlétra legalján álló Pokol adjunktusi fizetése több mint kétszeresét keresi, bejelentett állásban, nettóban.

Igaz, ehhez nagy mértékben ki kellett lépnie a komfortzónájából. Korábbi munkakörében olyan nyelvvel dolgozott, amely csípőből ment neki, és olyan munkát végzett, amelyre 10-15 éven át készülhetett. Új életére viszont relatíve rövid idő alatt kellett átállnia: két, néhány napos szuperintenzív tanfolyam és több hónapnyi kemény tanulás, két nemzetközi szintű vizsga letétele, majd több mint egy év önálló gyakorlati tapasztalatszerzés után állt készen a váltásra.

Az informatikai szektort világszerte munkaerőhiány sújtja, amely exponenciálisan nő, ahogy egyre több munkafolyamat válik automatizálttá minden iparágban. Magyarországról ráadásul egyre több informatikus települ külföldre, illetve egyre több nemzetközi vállalat dolgoztat a még mindig olcsó hazai munkaerővel, és felszívja az elérhető álláskeresőket.

Mivel a hagyományos képzés nem pótolja a hiányzó szakembereket, logikus, hogy a piaci igények kitermelték azokat az IT-s inkubátorokat, ahol a rátermett tanuló végzettségétől, eredeti szakmájától függetlenül hosszabb-rövidebb idő alatt elsajátíthatja azokat az alapokat, amelyekről később építkezni tud az amúgy is folyamatos önképzéssel működő informatikai szakmában.

Magyarországon az informatikai szektorban két éve 3000 ezer IT-s állás volt azonnal betölthető, a szektor munkaerő-igénye visszafogott becslés szerint is 13 ezer fő fölött volt – derült ki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által készíttetett 2015-ös tanulmányból. Piaci szereplők akkor úgy nyilatkoztak, hogy megfelelő szakemberkínálat esetén 22 ezer új munkahelyet tudnának létrehozni.

Az akkori adatok szerint az ICT (Information and Communication Technology) szektor egyrészt a nemzetgazdasági foglalkoztatás 4,1 százalékát, a versenyszféra 6,2 százalékát adja közvetlenül; a havi bruttó átlagkereset a második legmagasabb a szektorban, amely 122 ezer főt foglalkoztat, és további több mint 40 ezer fő dolgozik az ágazaton kívüli informatikai munkakörben.

A munkaerőhiány ugyanakkor az IVSZ szerint gátolja a növekedést, és csökkenti a versenyképességet. Az informatikai felsőoktatás nem követi a növekvő szakemberigényt: a felvettek és a jelentkezők száma is csökken, annak ellenére, hogy az iparág látszólag korlátlan növekedési potenciállal bír. 2001 és 2014 között 35 százalékkal, 15 ezerről 10 ezerre csökkent az informatikai felsőoktatásba jelentkezők száma. A felvettek száma 38 százalékkal, 8600-ról 5300-ra esett vissza.

A 2015-ös állapotokhoz képest képest mostanra tovább romlott a helyzet: a hiányzó szakemberek számát 2017-re 28-30 ezerre becsülte Pulay Gellért, az IThon.info alapítója.

Már a középiskolában elkezdődik

A felsőoktatás hiányosságainak a közoktatás ágyaz meg: a középiskolában informatika helyett digitális alapkompetenciákat tanítanak, holott azt már általános iskolában átadhatnák a diákoknak. Így nem szerezhető meg az egyetemi-főiskolai felvételhez szükséges tudás, de még csak a valós információk sem arról, hogy mit is jelent informatikusnak lenni: nem tudják a diákok, milyen előnyökkel jár az IT-s pálya, nem is választják szívesen. Emellett még az óraszámok is csökkennek.

A felsőfokú informatikusképzés a szövetség szerint szemléletváltásra szorul: túl sok az elmélet, holott „a vállalatok a jelenleginél gyakorlatorientáltabb és korszerűbb tudást adó képzést várnak el a felsőoktatástól”, tehát az egyetemeken több labor- és projektmunkára, a vállalati gyakorlati programok kiterjesztésére van szükség.

Miközben a szakma alapnyelve az angol, a friss diplomások nyelvtudása gyakran nem elégséges. Emellett oktatásukban háttérbe szorulnak az ún. soft skillek (személyes és társas kompetenciák), holott a munkaadók szemében ezek fontossága a szakmai tudáséhoz mérhető.

A munkaerőhiányra és a fent sorolt anomáliákra az utóbbi években a piac adta meg a választ külföldi mintára létrehozott, szuperintenzív IT-s tanfolyamok formájában.

Ahogy a Wired februárban írta, az IT-szektor lehet az Egyesült Államokban a gépiparban kétkezi műszaki munkát végzők új felvevőpiaca. Amellett, hogy az informatikai területen dolgozók éves átlagbére (81 ezer dollár) kétszerese az amerikai átlagfizetésnek, a szektor a becslések szerint 12 százalékos növekedést produkál 2014 és 2024 között. Máris rengeteg álláshely van, amelynek a betöltése nem igényel matematikai zsenialitást, sem évekig tartó egyetemi alapozó képzést, és ez a trend minden jel szerint erősödik. Az ipar leépülését megszenvedő államokban különösen nagy a potenciál ebben: Kentuckyban a Bit Source szoftvercég például szénbányászokat képez át programozóvá.

Drága ugyan, de garantált állást ígér

Az USA-ban a Dev Bootcamp volt az egyik úttörő, de az ahhoz hasonló tanfolyamok skálája már Magyarországon is igen széles: a Pokol Ágnes által is választott néhány napos képzéstől (pl. Masterfield Oktató Központ, Számalk) a néhány hónapos (pl. Green Fox), illetve másfél éves (pl. Codecool) fejlesztői tanfolyamig terjed, de a tudás elsajátítható online távoktatásban is (pl. CodeBerry). A hosszabb, nagyobb anyagi áldozattal járó tanfolyamok mellé gyakran garantált elhelyezkedést ígérnek.

A tanfolyam jellegétől független tényező, hogy az angol nyelv ismerete nélkül tehát nem érdemes belevágni a karrierváltásba. A képzések közös ismérve, hogy rendkívül gyakorlatiasak: az elméleti alapozás rövid időszaka után intenzív projektmunka kezdődik, gyakran a későbbi munkaadók, az iskolával szerződött partnercégek aktuális igényeinek megfelelően. Ha a képzés elméleti is, a karrierváltásra elszánt diák nem spórolhatja meg a gyakorlati tudást, legfeljebb önállóan kell megszereznie. Az önálló tanulás képessége kulcsfontosságú, a magát átképző munkavállalónak későbbi munkahelyén is folytatnia kell: IT-cégeknél rendszeres gyakorlat, hogy továbbképzésekre küldik az alkalmazottat. A magukat junior IT-ssé átképző korábbi bölcsészek közös élménye továbbá, hogy amint beállítják új képesítésüket a LinkedInen, kinyílik a világ, és a korábbinál jóval több valódi ajánlatot kapnak.

Pokol Ágnes a Masterfield Oktató Központban végzett el 130 ezer forintért egy háromnapos programtesztelői tanfolyamot, majd 100 ezer forintért egy újabb kétnapos képzést. Ahhoz, hogy az ezekhez tartozó, nemzetközileg elismert ISTQB (International Software Testing Qualifications Board) vizsga két szintjét letegye (kétszer 65 ezer forintért), további egy hónap önálló tanulás kellett, amire gyesen, kisbaba mellett készült fel. A minősítés megszerzése után következett az önálló gyakorlati időszak: egy évig otthonról végzett el kisebb mobilapp-tesztelési feladatokat.

Ez után kezdett el szakmai önéletrajzokat szétküldeni, és ma a Deutsche Telekom csoportba tartozó, német nagyvállalati megbízásokat teljesítő IT Services Hungary Kft. junior szoftvertesztelője. Munkakörébe tartozik, hogy angolul és németül folyamatosan kommunikáljon a többi tesztelővel és az ügyfelekkel, szoftvereket teszteljen, a teszteseteket egy közös rendszerben rögzítse, és hogy időről időre jelentéseket készítsen a megrendelőknek. Ezt egészíti ki “a továbbképzések sora, illetve hogy az ember hozzáolvas, kipróbálja, testre szabja. Folyamatos tanulás, állandó erőfeszítést igényel, de sosem vagy naprakész, mert mindig kihoznak valami újat.” Ennek ellenére az egykori egyetemi tanár elégedett új életével, és javasolná ezt az utat azoknak, aki váltani akarnak.

Bölcsészből újságíró, újságíróból marketinges, a végén programozó

A 38 éves Vámosi Gergő Szegeden végezte el a kommunikáció szakot, majd több mint tíz éven át online újságíróként dolgozott, erős technológiai érdeklődéssel. Az írott sajtót egy idő után marketingre, majd projektmenedzsmentre cserélte, ekkor irigyelte meg azoknak a fejlesztőknek a munkáját és fizetését, akikkel online projekteken dolgozott. A váltás nála kevésbé volt anyagilag motivált, sokáig kereste a helyét („látens IT-s voltam” – mondta Vámosi), és ma úgy érzi, megtalálta, annak ellenére, hogy a Siemensnek is beszállító Evosoft junior alkalmazottjaként a fizetése egyelőre nem haladja meg a korábbit. Igaz, ami korábban a maximumot jelentette, az a szoftvercégnél egy kezdő fizetése, és a munkafeltételek sem hasonlíthatók össze a médiával vagy az online ügynökségek világával: bejelentett státusz, napi 8 órás munkaidő, fizetett túlóra, béren kívüli juttatások.

„Azt hittem, hogy kommandós kiképzés lesz, ehelyett beültettek a katapultba, és kilőttek” – mondta Vámosi a webfejlesztői tanfolyamról, amely „euforikus hangulatban indult” egy csapatépítő nappal.

Gyakran látni síró lányokat

A képzés lényegi része azonban „kőkemény munka volt, 9-től 5-ig bent voltunk az iskolában, és estére maradt még 2-3 óra házi: videókból, online oktatóanyagokból kellett felkészülni a következő adag elméletből, amivel másnap délelőtt már feladatokat kellett megoldani. A naponta legalább 12-13 órára kúszó elfoglaltság családilag igen megterhelő volt, Vámosiéknak ugyanis nem sokkal korábban született gyerekük. A képzésen nagyon komolyan tartani kellett a tempót, nem túl hosszan elidőzni egy bonyolultabb problémával, mert aki lemaradt, végleg elveszíthette a fonalat. A napi projektek mellett heti feladatokat is kaptak, ezeket a diákok csoportokba rendeződve oldották meg és prezentálták angolul a Green Foxban mentoroknak nevezett tanároknak, illetve a partnercégek megjelent képviselőinek. A szakzsargonban demózásnak nevezett performasz azért is fontos, mert a leendő munkaadóknak így alkalmuk van személyesen megismerni a későbbi juniorokat, és válogathatnak közülük, emellett a fejlesztőcégeknél a munka is így zajlik.

A hallgatókra nehezedő nyomást a cégnél a tanfolyamba iktatott softskill-fejlesztő napok enyhítik, ilyenkor személyes kompetenciákat erősítenek, asszertív kommunikációt, konfliktuskezelést tanulnak például. A softskill-napokat vezető pszichológusoktól személyes beszélgetést is kérhetnek a hallgatók, amire van is igény, mert tényleg nagy a nyomás, viszonylag gyakran látni síró lányokat.

Logika, kitartás, képesség az önálló tanulásra

A webes osztály, ahol Vámosi végzett, nehezebben kelt el, három embert Java programnyelvet használó munkára – vagyis nem kimondottan webes, hanem üzleti alkalmazásfejlesztőnek – szerződtettek, őt magát pedig végül DevOps-os (development operations) pozícióban, azaz a fejlesztők munkáját támogató szoftverüzemeltetési szakemberként alkalmazták. A cég kommunikációs vezetője, Zakar-Kovács Evelin elmondta: a Green Foxnál nincs garantált elhelyezkedés, de igen jó, 97-98 százalékos statisztikáik vannak.

„A képzésen csírákat kaptam, amikből nekem kell majd kibontani a tudásom. Azt tudtam előre, hogy az első 1-2 év, amit élesben töltök el, lesz majd a valódi tanulóidő” mondta Vámosi. Pokol Ágnes szerint a nyelvek ismerete is elősegíti a boldogulást, ahogy a felsőfokú előtanulmányok is előnyösek, mivel a jelentkező így már nagy valószínűséggel képes az önálló tanulásra, illetve arra, hogy óriási információhalmazból válogasson és fel is dolgozza a hallottakat.

Vámosi szerint ugyanakkor leginkább logika és rengeteg kitartás kell a szoftverfejlesztés elsajátításához, és fontos, hogy a jelentkezőnek legyen némi affinitása a számítógéphez. Mint mondta, több munkaadóknál előnyt jelentett a reálvégzettség, a soft skillek közül pedig a problémamegoldásra koncentráltak a cégek. Ahogy a Green Fox-os Zakar-Kovács mondta: „ bárkiből lehet programozó, ha nem is mindenkiből”.