Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
A zsűri több mint kétszáz pályaműből 11 alkotást választott ki, köztük egy 18 éves diáklány személyes hangú animált történetét identitáskereséséről Magyarország és Vietnám között és egy általános iskolás duó magyar népmesékre építő számítógépes játékát.
Memória, referenciák, eljárások és az összetett adatok élettartama: Kálmán László kezében még fényesebben csillog a Rust!
Mi a közös a Minecraftban, Chandler laptopjában, egy mikrohullámú sütőben, egy futópadban vagy egy terhességi tesztben? Mindegyiken fut minden idők videojátéka, a Doom.
A természetes nyelvben minden további nélkül megértünk olyan kifejezéseket, mint hogy „hallom a Szigetet”, holott hallani szigorúan véve csak hangot lehet, a Sziget pedig nem hang. De mi a helyzet a számítógépes programnyelvekkel?
Egy 175 ország résztvevőivel zajló nemzetközi informatikai versenyen, a #BuildforCOVID19 hackathonon két magyar jogász-programozó projektjét választotta a zsűri a 89 legjobb fejlesztés közé.
A munkából kiesők adatainak kezelését végző COBOL-hoz alig értenek már az USA-ban, a heti 600 dolláros extra juttatás sem a munkanélküli-nyilvántartás adminisztrációján keresztül érkezik az érintettekhez.
A természetes nyelvek használatakor egyszerűen azért alkalmazkodunk a szokásokhoz, hogy megértsenek minket. Valahogy így kellene eljárnunk a számítógépes nyelvek esetében is, írja Kálmán László nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársa.
Boda József és alapító társai öt éve indították az első Codecool kurzust Miskolcon néhány fővel, mostanra túl vannak az 500. végzősön, és már Lengyelországban és Romániában is képeznek junior fejlesztőket.
Ha ilyen nagy a különbség a programok és a természetes nyelvi kifejezések jelentéstana között, akkor lehet-e egyáltalán esélyünk arra, hogy „emberibb” nyelven írhassunk programokat?
Melyik programozási nyelv alkalmas a leginkább középhaladóknak és profiknak is? Kálmán László, az MTA nyelvésze bemutatja a Rustot.
A felhasználók számára írt programok, az alkalmazások, amiket nap mint nap használunk, nem puszta karaktersorozatokat jelenítenek meg, hanem szép színes képernyőket, ábrákkal, képekkel, klikkelhető elemekkel, amik sokszor még mozogni is tudnak.
A programok csak akkor tudnak igazán érdekesen viselkedni, ha kapcsolatba lépnek a külvilággal, ha adatokat tudnak onnan beszippantani, vagy oda kibocsátani; szakszóval úgy mondjuk, hogy adatokat beolvasni (input) és kiírni (output).
Kezdjük a kukacoskodást azzal a kérdéssel, amit már az antik filozófusok is feltettek hasonló esetekben: vajon ugyanaz a lény maradt-e a kártyapaklink annak ellenére, hogy alaposan megváltoztattuk?
Annyi biztos, hogy a programozásnak sok köze van a matekhoz, de az vitatható, hogy minden programozónak nagy matekosnak kellene lennie.
Programozható oktatórobotokkal felszámolható lenne a digitális analfabétizmus. Az algoritmikus gondolkodás alapjai már óvodás korban elsajátíthatók, csak a megfelelő eszközökre lenne szükség a fejlesztéséhez.
Kálmán László megígérte, hogy befejezi a kártyákat megkeverő és kiosztó Java-programot, ezt most meg is teszi. De hogy ne csak favágás legyen, egy-két fogalmat is elmagyaráz azért.
Kálmán László, az MTA nyelvésze a Javában mutatja be, hogyan működnek a programozásban az osztályok és a modulok.
Itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk, és írjunk végre egy önálló, működő programot. A Kukucs az új Hello World.
Modul, interfész, implementáció: Kálmán László, az MTA nyelvésze ezúttal OCaml-ban programoz, és még házi feladatot is ad. De nem kell beküldeni!
Kálmán László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa ismét kártyákkal bűvészkedik – ezúttal C-ben, illetve C++-ban. Csak a kezét figyeljék!
Mitől fog ugyanaz a program a különböző futásaikor más és más viselkedést mutatni? Kálmán László, az MTA nyelvésze Pascalban varázsol a Qubit hasábjain.
Végső soron minden programozási nyelvvel ugyanazt tudjuk megtenni, nem tökmindegy, hogy milyen nyelvet használunk? Nem egészen: van jó sok szempont, ami számíthat.
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.
Amikor programozol, egy virtuális térben tervezel virtuális lényeket, meg azt, hogy mit tudnak majd azok egymással csinálni. Ugyanakkor a kis elemeket, amiket megírtál, ugyanúgy kell összeilleszteni, mint valami puzzle-ban.
Az IT-piac szomjazza a munkaerőt, az egyetemi informatikusképzés pedig sok sebből vérzik, így felvirágoztak a gyorstalpaló programozókeltetők Magyarországon. A karrierváltást viszonylag gyorsan véghez lehet vinni, de kőkemény munkával jár.