Üzembe helyezték a szuperpontos Espressót, amivel lakható bolygók után kutatnak
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében üzemelteti a csillagvizsgálóit, a világ legnagyobb és legfejlettebb teleszkópjaival. A beszédes nevű Very Large Telescope (VLT, nagyon nagy teleszkóp) rendszer egyik távcsövére felszerelt eszköz, az Espresso (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanet- and Stable Spectroscopic Observations) a spektroszkópia, vagyis a csillagászati színképelemzés segítségével kutatja az exobolygókat. Ez az első műszer, amely képes a VLT mind a négy teleszkópja által összegyűjtött fényt felhasználni, és ezzel egy 16 méteres távcsőnek felel meg – írja közleményében az obszervatórium.
Az exobolygók, vagyis a naprendszerünkön kívül létező bolygók többségére az úgynevezett fedési módszerrel bukkantak rá, amely során az egyes csillagok fényességéből és annak időnkénti csökkenéséből következtetnek a bolygók létezésére. A NASA nagy sikerű Kepler-missziói is ezt a technikát használják, és ez a két csillagászati műhold felel 2515 exobolygó felfedezéséért az eddig megtalált 3710-ből.
Az Espresso azonban a fedési módszer helyett a radiális sebesség mérésével operál, amely az exobolygó és a csillaga közti, a gravitációs vonzás okozta elmozdulás mérésével számítja ki a keringési időt, az elmozdulás mértéke pedig megadja a bolygó tömegének alsó korlátját.
A tesztelés során olyan csillagokat és bolygórendszereket vizsgáltak, amelyekről korábban már készültek felvételek, és a HARPS nevű spektrográf (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) képeivel összhasonlítva kiderült, hogy az Espresso hasonló minőségű adathoz tud hozzájutni, jelentősen kisebb expozíciós idővel.
Az eddigi legkorszerűbbnek számító HARPS 1 m/s sebességváltozást tudott kimutatni, ezt az Espresso most néhány cm/s-ra csökkentette, így az új eszköz nemcsak új bolygókat fedezhet fel, de minden eddiginél pontosabban meg tudja állapítani, hogy egy bolygó Föld-típusú és potenciálisan lakható-e.
A kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet csillagásza, Joshua Tan februárban ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy érdemes vigyázni a második Föld megtalálásával kecsegtető újságcímekkel, mivel nincs olyan exobolygó, amelyet a más-más adatokat mérő fedési és radiálissebesség-mérési módszerrel is vizsgáltak, és így egyelőre nincs elegendő információnk arról, hogy bármelyikük is lakható lenne.