Szokatlan, citrom alakú bolygó kering a Földtől több ezer fényévre, ahol egy év csupán 8 óráig tart
A bolygó minden eddig ismert, Naprendszeren kívüli bolygó jellemzőit felrúgja: a kutatók nem tudják, hogyan alakulhatott ki.
exobolygó
Új korszakot nyithat a lakható világok kutatásában a brit-magyar kisműhold, a Mauve
A mindössze 18,6 kilogramm tömegű, ultraibolya és látható fényben spektrofotometriai méréseket végző berendezés küldetésének célja, hogy „feltárja a csillagkitörések, mágneses mezők és a fiatal bolygórendszerek kialakulásának titkait”.
Felcsillant a remény, hogy mégis lehet lakható bolygó a 40 fényévre lévő Trappist-1 csillagrendszerben
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
Nincs életre utaló molekula a K2-18b exobolygó légkörében a James Webb űrtávcső friss mérései szerint
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
Üstökösszerű csóvával hullik darabokra a bolygó, amely túl közel merészkedett a csillagához
A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Így néz ki négy exobolygó 130 fényév távolságból
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Potenciálisan lakható, szuperföld típusú bolygót fedeztek fel, alig 20 fényévnyire tőlünk
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.
Nem ajánljuk az utazást: 33 000 km/órával süvít a szél egy exobolygón
A WASP-127b szuperszonikus sebességgel mozgó, globális kiterjedésű légáramlása a leggyorsabb, amit csillagászok valaha bármelyik bolygón megfigyeltek.
Kőzetbolygót fedeztek fel a Naphoz egyik legközelebbi csillag körül
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A valóságban is eltűnt Spock bolygója, a Vulkán
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
Lakhatónak tűnő exobolygót találtak a Föld közelében
A Gliese 12 b csak 40 fényévnyire található a Földtől, de azt még nem derítették ki, hogy van-e légköre.
Légkört észlelt a James Webb teleszkóp egy szuperföld típusú exobolygón
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Szabályosan izzik egy közeli csillag körül észlelt exobolygó
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
Mély óceán boríthatja a bolygót, amit a James Webb segítségével fedeztek fel
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.