A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.
A WASP-127b szuperszonikus sebességgel mozgó, globális kiterjedésű légáramlása a leggyorsabb, amit csillagászok valaha bármelyik bolygón megfigyeltek.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
A Gliese 12 b csak 40 fényévnyire található a Földtől, de azt még nem derítették ki, hogy van-e légköre.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Az Ariel 2029-ben indulhat útnak, és küldetése során legalább ezer bolygó légkörét tanulmányozza majd. A misszió tudományos vezetője, Giovanna Tinetti szerint ezáltal saját Naprendszerünket is jobban megérthetjük.
Szén-dioxid és metán is van a K2-18b légkörében, a NASA pedig megerősítette, hogy dimetil-szulfid is akad a 120 fényévnyire található exobolygón.
Mikor robban már fel a Betelgeuze óriáscsillag? Mit tudtunk meg eddig a Trappist-1 bolygóiról a James Webb űrtávcsővel? Milyen új módszerekkel vizsgálják a világegyetem titkait? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.