Üstökösszerű csóvával hullik darabokra a bolygó, amely túl közel merészkedett a csillagához
A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
bolygó
Nyugdíjba vonult a Gaia űrtávcső, ami a magyar csillagászok munkáját is örökre megváltoztatta
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
A Föld belső magjának alakja és forgása is megváltozott, állítják kutatók szeizmikus hullámokat elemezve
Úgy tűnik, 2010 körül a belső mag forgása a bolygó többi részének forgási sebessége alá lassult.
Jó lenne többet tudni arról az aszteroidáról, amely nyolc éven belül vészesen közel kerülhet a Földhöz
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.
„Jövünk, Mars!”
Donald Trump beiktatásakor meghirdette, hogy egy amerikai űrhajós kitűzi majd a csillagos-sávos lobogót a Marson. Csakhogy egy Mars-utazáshoz döbbenetes nehézségeket kellene legyőzni, és erre még az USA sincs felkészülve. Jövünk, jövünk, de mikor érünk már ide?
Potenciálisan lakható, szuperföld típusú bolygót fedeztek fel, alig 20 fényévnyire tőlünk
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.
Csodás képeket küldött a Merkúrról a bolygó közelébe merészkedő BepiColombo űrszonda
Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
A NASA szerint Kína óriás vízerőmű-projektje lassítja a Föld forgását
Kína Három-szurdok nevű gátja, amely az azonos nevű vízerőmű része, olyan tömegű vizet tartóztat fel a Jangce folyón, ami a Föld forgását is befolyásolhatja.
Pont a lehető legrosszabbkor látogatta meg a Voyager–2 az Uránuszt
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Tudod, melyik volt az első fotó, amit az űrből készítettek a Földről?
Épp ma 78 éves az első ilyen felvétel, ami ráadásul csak véletlenül készült el, és jóval kevésbé ismert, mint sok más ikonikus fénykép a bolygónkról.
Elindult a NASA szondája, hogy kiderítse, tényleg lakható-e a Jupiter káprázatos holdja, az Europa
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
Kőzetbolygót fedeztek fel a Naphoz egyik legközelebbi csillag körül
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
Egykor a Földnek is lehetett olyan gyűrűje, mint a Szaturnusznak
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
Egyperces videóban foglalták össze a Föld elmúlt 1,8 milliárd évének történetét
Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
Tele lehet a földköpeny mélye különös, rengéshullámokat lassító régiókkal
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.