A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
Csütörtökön tanúi lehettünk az év egyetlen bolygófedésének: a Hold bekebelezte a Vénuszt, ami kicsit több mint egy óra múlva ismét felbukkant – immár a fogyó Hold fényes sarlójának másik oldalán.
Kutatók szerint az oxigén légköri jelenléte arra is utalhat, hogy a bolygón egykor folyékony víz, és így élet is lehetett.
Friss kutatások szerint egy eddig ismeretlen, 150 kilométeres szilikátréteg található a marsi köpeny alján, ami a bolygó vulkáni tevékenységére és a Marsot egykor védő mágneses térre is hatással lehetett.
Az Apollo-17 misszióval a Földre hozott kristályok korábbi kormeghatározását egy friss tanulmányban újra kiértékelték. Ez megerősítette, hogy az égitest kb. 4,46 milliárd éves.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
Az Orion-ködben több tucat Jupiter méretű objektumot fedeztek fel, ezek azonban nem keringenek egyetlen szülőcsillag körül sem, tehát nem nevezhetők bolygónak. Új csillagászati kategóriát vezettek be az elnevezésükre, ez a Jumbo.
Miről lehet felismerni a kockázatos régiókat? Miért nehéz előre jelezni egy rengést, és miben segíthetnek a figyelmeztető rendszerek? Két szeizmológus, Marine Denolle és Mark Quigley részletesen elmagyarázza.
A vulkáni tevékenység azt jelentheti, hogy a Földtől 90 fényévre lévő bolygón légkör és folyékony felszíni víz lehet. Csakhogy az exobolygó nem forog, ami érdekes helyzetet teremt az élet szempontjából.
Nincs még egy olyan ismert bolygó a Naprendszerben, aminek több holdjáról tudnánk, most, hogy a gyűrűs égitest újabb 28 holdját fedezték fel.
Hiába lapos a Föld, ha a gravitációs erőhatások miatt a középponttól távolodva alig bírunk megállni a lábunkon, és az óceán is hatalmas csepp formájában dudorodik ki a felszínről. Cserti József és Dávid Gyula komolyan vette a komolyan vehetetlent, és izgalmas eredményekre jutott.
A csillagászok mindenkit megnyugtatnak, ez a sors vár a Földre is, de majd csak úgy ötmilliárd év múlva.
Így még nem láthattuk a Naprendszer hetedik bolygóját, annak sarki sapkáját, viharfelhőit és gyűrűit.
A James Webb űrtávcső infravörös műszereit fejlesztő kutatók évtizedek óta várták ezt a napot. Kár, hogy a vizsgált bolygóról, a TRAPPIST–1 b-ről az derült ki, hogy nincs légköre.