
A Föld belső magjának alakja és forgása is megváltozott, állítják kutatók szeizmikus hullámokat elemezve
Úgy tűnik, 2010 körül a belső mag forgása a bolygó többi részének forgási sebessége alá lassult.
Úgy tűnik, 2010 körül a belső mag forgása a bolygó többi részének forgási sebessége alá lassult.
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.
Donald Trump beiktatásakor meghirdette, hogy egy amerikai űrhajós kitűzi majd a csillagos-sávos lobogót a Marson. Csakhogy egy Mars-utazáshoz döbbenetes nehézségeket kellene legyőzni, és erre még az USA sincs felkészülve. Jövünk, jövünk, de mikor érünk már ide?
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.
Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Kína Három-szurdok nevű gátja, amely az azonos nevű vízerőmű része, olyan tömegű vizet tartóztat fel a Jangce folyón, ami a Föld forgását is befolyásolhatja.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Épp ma 78 éves az első ilyen felvétel, ami ráadásul csak véletlenül készült el, és jóval kevésbé ismert, mint sok más ikonikus fénykép a bolygónkról.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
A Merkúr magja és köpenye között elhelyezkedő réteg akár 200 méter vastag is lehet, és nem sokkal a bolygó keletkezése után kezdhetett el kialakulni.
A csillagközi térbe tartó szonda mérései és váratlan porosodása arra enged következtetni, hogy van még egy ismeretlen törmelékrégió a Naprendszerünk határát jelző Kuiper-övön túl.