A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
A tudósok szerint az AB Aurigae b-nek nevezett égitest felfedezése azért egyedülálló, mert teljesen átformálja ismereteinket egy bolygó kialakulásáról.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Az amerikai űrhivatal szerdán bejelentette, hogy hosszú idő után újra űrszondát küld a méretében Földhöz hasonló, de ma már extrém körülményekkel rendelkező Vénusz titkainak feltárására. Rögtön kettőt is.
A majdnem gömb alakú Föld kétdimenziós, sík ábrázolása évszázadok óta gondot jelent a térképészeknek. A Princetoni Egyetem professzorai most egy minden eddiginél kevésbé torzító, duplakorong-formájú világtérképpel reformálnák meg a szakmát.
A Leideni Egyetem és a CSFK Csillagászati Intézet kutatói Varga József csillagász vezetésével egy olyan gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül, amelyben egy születőben lévő bolygó bújhat meg.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Egy amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt több mint 200 év szakirodalmára alapozva állítja, hogy lényegében nem is létezik az a kritérium, amelyre alapozva 2006-ban törpebolygóvá minősítették a Plútót.
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
A Juno űrszonda a bolygó viharos északi féltekéjén gomolygó felhőkről készített lélegzetelállító képeket.
Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.
A VLT óriásteleszkópra rögzített eszköz minden eddiginél részletesebb képet lát a naprendszerünkön kívül eső égitestekről. Egyelőre mégsem szabad hinni a második Föld megtalálásáról szóló híreknek.