Legalábbis ami a lemeztektonikát illeti. A földrészek hipnotikus táncában olyan szuperkontinensek is felfedik magukat, mint Gondwana, Pangea vagy Rodinia.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
A Merkúr magja és köpenye között elhelyezkedő réteg akár 200 méter vastag is lehet, és nem sokkal a bolygó keletkezése után kezdhetett el kialakulni.
A csillagközi térbe tartó szonda mérései és váratlan porosodása arra enged következtetni, hogy van még egy ismeretlen törmelékrégió a Naprendszerünk határát jelző Kuiper-övön túl.
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
Nagy kincsre leltek a NASA Magellan szondájának 1990-es évekbeli adatait újravizsgáló olasz kutatók: két, nagy területű, akkoriban keletkezett lávafolyásra. Ezek alapján a Vénuszon olyan gyakoriak lehetnek a vulkánkitörések, mint a Földön.
A Gliese 12 b csak 40 fényévnyire található a Földtől, de azt még nem derítették ki, hogy van-e légköre.
A világosabb színű régióból rögtön mém lett 2015-ben, amikor a New Horizons űrszonda elhaladt a törpebolygó mellett. Egy friss kutatás szerint a terület bal oldalát egy 700 kilométeres égitest becsapódása hozta létre.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
Kevésbé stabilak egyes bolygórendszerek, mint eddig gondoltuk: egy friss kutatás szerint, amelyben a Magyarországon kutató Meridith Joyce is részt vett, a kettőscsillagok nyolc százaléka falt már fel bolygót élete során.
A jégbolygó az északi sarki sapkáját is megmutatta, de viharok is kivehetők a nem is olyan rég még csak tömör kék foltként látott Uránuszról készült friss képen.
A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
Csütörtökön tanúi lehettünk az év egyetlen bolygófedésének: a Hold bekebelezte a Vénuszt, ami kicsit több mint egy óra múlva ismét felbukkant – immár a fogyó Hold fényes sarlójának másik oldalán.
Kutatók szerint az oxigén légköri jelenléte arra is utalhat, hogy a bolygón egykor folyékony víz, és így élet is lehetett.