Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A Föld éghajlata 34 millió éve lényegesen hidegebbre fordult, ami a sarki jégtakarók kialakulásához vezetett. Egy új kutatás szerint az átalakulást a szén-dioxid-szint változása okozta, és ez ismét rávilágít az üvegházhatású gáz éghajlatformáló szerepére.
Az amerikai űrhivatal szerdán bejelentette, hogy hosszú idő után újra űrszondát küld a méretében Földhöz hasonló, de ma már extrém körülményekkel rendelkező Vénusz titkainak feltárására. Rögtön kettőt is.
A majdnem gömb alakú Föld kétdimenziós, sík ábrázolása évszázadok óta gondot jelent a térképészeknek. A Princetoni Egyetem professzorai most egy minden eddiginél kevésbé torzító, duplakorong-formájú világtérképpel reformálnák meg a szakmát.
A Leideni Egyetem és a CSFK Csillagászati Intézet kutatói Varga József csillagász vezetésével egy olyan gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül, amelyben egy születőben lévő bolygó bújhat meg.
A szenzációs bejelentéssel szeptemberben előrukkolt kutatók a kritikák után újraelemezték az adatokat, és már csak 20-szor kisebb koncentrációban találtak foszfint a bolygó atmoszférájában. Jövőre új vizsgálatok dönthetik el, mi az igazság.
Miután amerikai és brit kutatók potenciálisan életre utaló jeleket találtak a Vénuszon, az orosz űrügynökség bejelentette, hogy a bolygóról való tudásunk javát a Szovjetuniónak köszönheti a világ, ergo a Vénusz az oroszoké.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Egy amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt több mint 200 év szakirodalmára alapozva állítja, hogy lényegében nem is létezik az a kritérium, amelyre alapozva 2006-ban törpebolygóvá minősítették a Plútót.
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
A Juno űrszonda a bolygó viharos északi féltekéjén gomolygó felhőkről készített lélegzetelállító képeket.
Ha így folyik tovább, a Föld menthetetlenül belefullad a műanyagba. A National Geographic magazin több éves kampányba kezdett, hogy felhívja a figyelmet a bolygót borító 6,3 milliárd tonna szemétre.
A VLT óriásteleszkópra rögzített eszköz minden eddiginél részletesebb képet lát a naprendszerünkön kívül eső égitestekről. Egyelőre mégsem szabad hinni a második Föld megtalálásáról szóló híreknek.