Felfedezték a mai kacsák és ludak ősét, a hattyúnyakú dinoszauruszt

2017.12.08. · tudomány

Hosszú nyaka a vadászatban, mellső lábainak felépítése az úszásban segíthette a Halszkaraptor escuilliei néven törzskönyvezett ősállatot. A két lábon járó hüllőmedencéjű dinoszauruszok, a – Tyrannosaurus, alias T. Rex képviselte –theropodák alrendjéhez tartozó, a madarak és az őshüllők közötti eddig hiányzó „evolúciós láncszemet” a Nature-ben december 6-án publikált tanulmány ismerteti.

A taxonómiai besorolása szerint a maniraptora csoporthoz tartozó élőlény Mongóliában megtalált maradványait speciális röntgenanalitikai eljárással, úgynevezett szinkrotron mikrotomográfiával vizsgálták. A kórházi CT-berendezésekhez hasonló, de kisebb mintákon, lényegesen megnövelt felbontással végzett, térbeli képalkotó elemzés kétségtelenné tette, hogy az egykori faj a mai vízimadarak közvetlen őse.

Így nézhetett ki a Halszkaraptor
photo_camera Így nézhetett ki a Halszkaraptor Fotó: PAUL TAFFOREAU/AFP

A 2008-ban elhunyt, a theropoda-kutatás nemzetközi úttörőjének számító lengyel Halszka Osmólskáról, illetve a jelenkori paleontológia nagyágyújának tartott François Escuilliéről elnevezett Halszkaraptor escuilliei sajátságosan alkalmazkodott a kétlaki életmódhoz. A mindössze nagyjából 45 centiméter magas teremtmény megkövült csontvázát egy homokkő sziklába ágyazódva találták meg. Maradványait egy dél-mongóliai lelőhelyről lopták el, ahonnan egy magángyűjtőhöz került. Escuillié itt talált rá a fosszíliákra.

François Escuillié nem az őslúd, hanem egy 8 méteres Spinosaurus csontvázával Párizsban
photo_camera François Escuillié nem az őslúd, hanem egy 8 méteres Spinosaurus csontvázával Párizsban Fotó: OLIVIER LABAN-MATTEI/AFP

A nemzetközi kutatócsoportot vezető Andrea Cau, a bolognai Capellini Földtani Múzeum paleontológusa szerint a Halszkaraptor testét tollak boríthatták, bár azok nem maradtak meg. Az biztos, hogy mellső lábai viszonylag kicsik voltak és nem szárnyszerűek.

„Feltehetőleg lassan úszott, talán úgy, mint egy hattyú, és a mellső lábait használta manőverezéshez” – következtettek a kutatók. A mai lúdfélékhez hasonló hosszú nyaka a vízfelszín alatti zsákmányszerzését szolgálhatta. Az anatómiai elemzés szerint a Harszkaraptor a mai récék módjára járt a szárazföldön: tömegközéppontja nem a medencéje, hanem a szegycsonthoz közelebb volt, hosszú farkával pedig egyensúlyozott. A vízszinteshez közelítő tömegelosztás az úszóképességhez járult hozzá.

A tanulmány megállapításai szerint a Harszkaraptor felépítése a vízimadarak eltérő életmódjainak korai közös nevezője. Egyszerre őse a vízfelszínen hajóként lebegő, a helyváltoztatást úszóhártyás lábaikkal megoldó récéknek, ludaknak, hattyúknak, valamint a merülő-üldöző halvadászatra specializálódott, szárnyaikkal úszó pingvineknek.