Tele a kassza a magyar női kézilabdacsapatoknál, odatette magát az állam

A németországi női kézilabda-világbajnokság kezdetekor a Nemzeti Sport Online-on megjelent egy cikk, amelyben Björn Pazen, az Európai Kézilabda Szövetség szakírója azt találta mondani, hogy a női kézilabdakluboknak Németországban nincsenek olyan anyagi lehetőségei, mint Magyarországon vagy Romániában. Megjegyezte, hogy a Bietigheim (SG BBM Bietigheim) – amely egyébként a német bajnokság tavalyi bajnoka volt – az egyetlen, amelynek költségvetése eléri az 1 millió eurót, tehát valamivel több mint 310 millió forintot. 

Hogy az ilyen kijelentések ne csak a levegőben lógjanak, utánanéztünk, mekkora összegekből gazdálkodnak azok a magyar női kézilabdaklubok, amelyek képviseltetik (vagy képviseltették) magukat a 2017-18-as európai kupaporondon. Ráadásul az idei szezonban a Bajnokok Ligájában és az EHF Kupában induló magyar csapatok játékosai adták a németországi női kézilabda-világbajnokságon részt vevő magyar csapat keretének túlnyomó részét – két játékos kivételével – (16-ból 14 játékos):

  • FTC-Rail Cargo Hungaria: 7 játékos (később +1 játékos)
  • Érd: 4 játékos (később –1 játékos)
  • Győri Audi ETO: 2 játékos
  • Dunaújvárosi KKA: 1 játékos

(A magyar női kézilabda-válogatott egyékbént vasárnap este, a lipcsei nyolcaddöntőben búcsúzott a vébétől, miután 29-26-ra kikapott Franciaországtól.)

Az alábbi elemzésben bemutatott hat magyar klub gazdálkodásánál elsősorban a 2016-os évre vonatkozó (2016. január 1. és 2016. december 31. közötti pénzügyi adatokat felölelő) céges beszámolókra hagyatkoztunk (FTC-Rail Cargo Hungaria, Érd, Dunaújvárosi Kohász KA, DVSC-TVP), vagy abban az esetben, ha a klub nem gazdasági társaságként, hanem sportegyesületként működik (Győri Audi ETO KC, Váci NKSE), a cégbírósághoz eljuttatott egyesületi beszámolóból indultunk ki.

Elöljáróban annyi elmondható, hogy Björn Pazen információi abból a szempontból helytállóak, hogy az elemzett magyar klubok egyike sem gazdálkodott tavaly egymillió eurónál kevesebből. A hat klub összesen több mint 4 milliárd forintból jött ki, ami jóval meghaladja a 14 millió eurós összeget. Ez egyébként 24 százalékkal nagyobb összeg, mint a 2015-ös.

Habár a nemzetközi szövetség szakembere nem részletezi, hogy pontosan mit ért egy klub költségvetésén, körbejártuk a témát. Meghatározásunk szerint egy klub költségvetése az az érték, amit úgy kapunk, hogy a teljes bevételből kivonjuk a mérleg szerinti eredményt. Természetesen ebben az esetben a mérleg szerinti eredmény már magában foglalja az összes kiadást és kötelezettséget: a bérkiadásoktól kezdve az értékcsökkenésen át az adókötelezettségig. 

Mennyiből működik a világ legjobb női kézilabda-csapata?

Az elmúlt tíz szezonban a Győri ETO Kézilabda Club kilencszer emelhette magasba a magyar bajnokság győztesének járó serleget, és a 2016-17-es Bajnokok Ligája szezonját is megnyerte. Ehhez viszont nem kevés pénzre volt szüksége az egyesületnek, nagyjából annyira, mint a tavalyi magyar labdarúgó-bajnokságot megnyerő Honvédnak. A francia Brest klub elnöke szerint a nemzetközi női kézilabdában  a Győr rendelkezik a legkomolyabb költségvetéssel.

Amikor a Győr megverte a HK Vardart az EHF Kupa döntőjében májusban. Középen Görbicz Anita örülFotó: AFP / Kisbenedek Attila

A női kézilabda-egyesület beszámolója alapján a klub költségvetése 2016-ban 1,36 milliárd forint (4,4 millió euró) volt. 2015-ben még több mint 130 millió forintnyi veszteséget termelt az egyesület, tavaly már 3 milliós nyereséggel zárt. 2012 óta a klub költségvetése mindig átlépte az 1 milliárd forintot. 

Ha részletesen megnézzük, hogy az egyesület bevétele milyen forrásokból tevődik össze, akkor láthatjuk, hogy 2015-höz képest egy jelentős változás mindenképpen történt, ugyanis új elemként megjelent egy „Marketingjogok, szponzorációs díj bevétele” nevű forrás, amelynek értéke 300 millió forint. Hogy ez pontosan miből is áll, azt a beszámolóban nem részletezik, de az elnevezésből akár arra is lehet következtetni, hogy ez az az összeg, amelyet a Győr kaphatott a Magyar Kézilabda Szövetég és az Szerencsejáték Zrt. között létrejött szerződés értékéből. 

Ez a megállapodás az NB1-es profi kézilabdaklubok (12 női / 14 férfi) szabadon maradt reklám- és marketingjogait, illetve a szövetség reklámjogait értékesítette 3,259 milliárd forintért (szezononként) az állami cégnek. A központi költségvetésből, illetve Győr önkormányzatától kapott támogatások összege együttesen meghaladja a 300 millió forintot, tehát a közel 1 millió eurót. A teljes bevétel 2015-höz képest 15 százalékkal nőtt.

Az egyesület kiadási oldalát megnézve egyértelmű, hogy a személyi jellegű kiadások (kvázi a bérek és azok járulékai) teszik ki a terhek legnagyobb részét, 62 százalékot. Csakúgy, mint a bevételek, a teljes kiadások értéke is növekedett, de közel nem olyan mértékben, csupán 3,5 százalékkal. A kiadásokon belül egyedül a bérre fordított összeg növekedett jelentősen 2016-ban, mégpedig 18 százalékkal, 130 millió forinttal.

A többiek sem panaszkodhatnak

A nemzetközi kupaporondon a Győr mellett már csak a Ferencváros van versenyben (mindkét zöld-fehér alakulat a Bajnokok Ligájában), a korábban említett másik négy klub mindegyike kiesett az EHF Kupából.

Mint ahogy korábban említettük, a Vác esetében a sportegyesületi beszámolóból tudtunk kiindulni, míg a másik négy klubnál a csapatot üzemeltető gazdasági társaság beszámolója volt a mérvadó. Habár a Fradi beszámolójának melléklete nem tér ki arra, hogy esetleg mind a női, mind a férfi szakosztály üzemeltetéséért a FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. a felelős, a Magyar Kézilabda Szövetség honlapján található adatokból arra lehet következtetni, hogy igen. Abban azért biztosak lehetünk, hogy bevételek és költségek túlnyomó része a női csapathoz köthető, ráadásul 2016-ban a klub férfi kézilabda-csapata még csak a másodosztályban szerepelt.

Sajnos ennek az öt klubnak a beszámolói még annyira sem részletesek, mint a győrié, így azt nem lehet tudni, hogy a csapatok bevételei pontosan milyen forrásokból tevődnek össze. Ami biztosnak mondható, hogy a TAO látványcsapatsport-támogatásból a Dunaújváros 2016-ban közel 215 millió forintot kapott, az Érd 160 millió, a Debrecen pedig több mint 150 millió forint támogatásban részesült. Az Érd és a Dunaújváros pénzügyi eredménye, habár sokat javult 2015-höz képest, még mindig negatív, a másik három csapat viszont pozitív eredménnyel zárt. A Vác több mint 280 millió forintos eredménye kiemelkedik a mezőnyből. 

A klubok költségvetései 2016-ban:

  • FTC-Rail Cargo Hungaria: 940,8 millió forint (55%-os növekedés 2015-höz képest)
  • Érd: 582,4 millió forint (+13%)
  • Dunaújvárosi Kohász KA: 681,8 millió forint (+38%)
  • DVSC-TVP: 409 millió forint (+50%)
  • Vác: 389,2 millió forint (+28%)

Leegyszerűsítve a csapatok bevételei alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből (ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket) és egyéb bevételekből (ezek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, az állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások). Az alábbi diagramon láthatjuk, hogy az  egyéb bevételek négy csapatnál is meghaladják a klasszikus bevételeket, de részletes beszámoló híján nem tudhatjuk, mit számoltak el ezen a címen.

A bérek aránya a bevételekhez

A teljes bevételhez képest a személyi jellegű kiadások összege nem mondható kiugrónak, a hat klubnál ez átlagosan 50 százalék. Tehát a klubok több mint 4,5 milliárd forintos teljes bevételét 2,2 milliárd forintnyi bérkiadás terheli. 

Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikus árbevételhez hogyan viszonyulnak a bérek, máris változik a helyzet. Így egyből akad négy klub, amely a hagyományos árbevételből nem is lenne képes fedezni a bérkiadásokat, a Debrecen például ennek az árbevételnek két és félszeresét költi fizetésekre. 

Ha arányaiban nem is, a pénztömeget tekintve a Győr magasan kilóg a sorból. Az ETO a személyi jellegű ráfordításokra 850 millió forintot költ, több mint dupláját annak, amit az utána következő Ferencváros hasonló címen kifizet. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a kluboknak életbevágóan fontosak az egyéb bevételekből származó egyszeri támogatások.

Ki (lenne) képes a piacról megélni?

A személyi jellegű ráfordítások nagyjából a felét teszik ki a kiadásoknak. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a teljes kiadás hogyan viszonyul a klasszikus bevételhez. Tehát feltételezzük, hogy nincsen önkormányzati hozzájárulás, nincs TAO-pénz, és a tulajdonos is azt mondja, hogy nem tesz többet a csapatba (habár ez egyes kézilabda-csapatoknál a tulaj egyet jelent az önkormányzattal). Lássuk, hogy a piacról ki képes megélni! 

Mint említettük, több klubnál sem tudjuk biztosan (mivel nem részletezték a beszámolókban), hogy ki mit számol el a klasszikus bevételek között. De még így is az alábbi ábra mondja a legtöbbet arról, hogy mennyire tekinthető üzleti alapúnak a hat magyar kézilabdacsapat működése. 

Sokat elárul a tény, hogy egy csapat sem tudná klasszikus bevételeiből fedezni kiadásait. A legnagyobb költségvetésű Győr is majdnem a kétszeresét költi el piaci forrásainak, míg a Debrecen több mint a négyszeresét, a Vác pedig még ennél is többet. A legjobb aránnyal rendelkező Érd is bőven a másfélszeresét költi el klasszikus bevételeinek.

Mennyiből gazdálkodnak Európa élklubjai?

A női kézilabdábacsapatok között a francia klubok költségvetése az egyik legátláhatóbb, ha nem is részletesek a beszámolók, legalább nyilvánosak. A 2016-17-es idényben a legmagasabb költségvetéssel rendelkező francia klub a Brest volt (2,3-2,5 millió euró), majd kicsivel lemaradva a Metz következett, de az EHF Kupa 3. selejtezőkörében éppen az Érdet búcsúztató Issy Paris is 1,7 millió euróból gazdálkodott. A Bresttel kapcsolatban olyan hírek is lábra kaptak, hogy a jelenlegi, 2017-18-as szezonban már több mint 3,5 millió euróból fognak gazdálkodni. 

A dán FC Midtjylland kiadásai 14,8 millió dán koronára rúgtak a 2016. július 1-től 2017. június 30-ig tartó gazdasági évben, ami nagyjából 2 millió eurónak felel meg. A román CSM Bucharest költségvetése a legóvatosabb becslések szerint is 2,5 millió euró környékén lehetett 2016-ban, de vannak források, amelyek 3,5-4 millió eurós összegről írnak. 

A női kézilabdában a Győr utána az orosz Rostov-Don csapat rendelkezik a legnagyobb költségvetéssel. Ha női kézilabdáról beszélünk, nem lehet szó nélkül elmenni a macedón HC Vardar mellett. A klubról biztosnak mondható pénzügyi adatokat nemigen találni, de valószínűsíthető, hogy anyagiakban is fel tudja venni a versenyt a Győrrel, ami több mint 4 millió eurós költségvetést jelent.